Egyre több minden került a hátizsákomba a nap folyamán. A súlyától már kezdett beállni a vállam. Véletlenül fejbe is kólintottam vele a mellettem ülőt a villamoson. Ráadásul a pántja is megreccsent, ahogy leszálláskor a hátamra kaptam. Pont, amikor hazaértem, és már a kulcsomat kerestem, végleg elszakadt, és kiborult belőle minden.
FemAnyu
Három különböző szülői feladat, mégis van összefüggés köztük, ha jól akarjuk csinálni. Visszatérő gondolatom, mintha túlságosan lefoglalná a modern szülőket, hogy beletöltsék a gyerekek fejébe a tanítást – mit, hogyan kell, „nem szabad”, „így csináld” –, ezért ritkábban jut eszükbe afelől érdeklődni, hogy mi van (már) benne. Talán szülői ártalom, hogy sokat jár a szánk és kevésszer hallgatunk. Lehet, hogy ezért próbál meg „ledumálni” a gyerek? Vagy egyszerűen befogja a fülét, ha már túl sok a duma. Gondolkozzunk el ezen egy kicsit együtt!
A mostani a 10. Anyák napja, amit már én is ünneplek. Ennek alkalmából összeírtam 10 dolgot, amit az anyaság adott nekem. A teljesség igénye nélkül. Ha van kedved, ragadj Te is ceruzát és írd meg a saját listád még mielőtt elolvasnád az enyémet! Utána várlak vissza szeretettel pár elgondolkodtató kérdéssel, amiket magamnak is feltettem.
5 napja újra megölelhetem, nem hajtja el a közeledést egy flegma mozdulattal. Fesztelenül rápakolja a lábát az enyémre, így beszélgetünk. És újra használja az „Igen” és a „Jól van, Anyucic!” meg a „Jóóól van, csinálom!” kifejezéseket. Az előzményekről és következményekről szól ez a cikkem, ezúttal nagyobbacska gyermeket nevelő Olvasóimnak, szeretettel.
Gyermekkorom legtöbbet hallott mondata. Ti hogy vagytok vele? És hányszor mondjátok ugyanezt a gyereknek? A helyzet az, hogy én pont úgy szisszenek fel egy „kilógó derék” láttán, ahogy édesanyám tette. (Teszi még most is.) Visszafoghatatlanul elönt az a sürgető érzés, hogy „azonnal be kell tűrni azt a derekad, különben felfázol! Megbetegszel! Csípni fog a pisilés!” – A látszat ellenére egy higgadt és praktikus cikket írtam a témáról.
„Nem tudok mit kezdeni egy ilyen rendes és szófogadó gyerekkel! Ez volt az utolsó csepp a pohárban!”
Megőrülök, ha ez a gyerek most elkezdi összehajtogatni a zoknijait! Elegem van már, hogy állandóan csak könyörögnöm kell, hogy ne fogadj szót, ne segíts! Én ezt nem bírom már, kisfiam!
Több, mint 10 éves hír, hogy a tech óriások sem adnak kütyüt a gyerekeik kezébe. Mégsem azt látni, hogy a kisgyermekes szülők offline életet biztosítanának a legkisebbjeiknek. Ugyan nem tartom ezt akkor rejtélynek – magam is gyakorló szülőként –, de kiemelten fontos kérdésnek igen. Erről kérdeztem Fülöp Hajnalkát, aki öt gyermek édesanyjaként, médiaértés-oktatóként írásaival, előadásaival és workshopjaival segít hozzá bennünket a digitális jóllét megteremtéséhez.
A gyerek hajmosása koránt sem olyan vidám mindenhol, ahogy azok a szülők gondolják, akiknél valóban az. Sokunk bicskája beletörik! Ezért most is arra hívlak benneteket, kedves szülők, hogy hajítsátok el azt a bicskát és keressünk hatékonyabb eszközöket!
