„Beavatlak titeket, hogy ennél a témánál még a szerkesztőségi levelezés is felélénkült!”
A gyerek hajmosása koránt sem olyan vidám mindenhol, ahogy azok a szülők gondolják, akiknél valóban az. Sokunk bicskája beletörik! Ezért most is arra hívlak benneteket, kedves szülők, hogy hajítsátok el azt a bicskát és keressünk hatékonyabb eszközöket!
Ha a gyerekem retteg a hajmosástól, de a pontos okát nem tudom, akkor egyértelmű, hogy a megértés, együttérzés és türelem lesz a kiindulópontunk. Ahogy abban az esetben is, ha történt már olyan, hogy a szemébe folyt a sampon, azóta fél. De, ha az fogalmazódik meg bennem, hogy „csak hisztizik és tesztel”, akkor is pont innen érdemes indítanom. Mert az a gyerek, aki „így akar engem tesztelni” – vagyis kimutatni a feszültségét – az nincs jól. Ugyanarra van szüksége, mint az előző esetekben, mégha számára a hajmosás nem is maga a probléma, csupán az eszköz, aminek elutasításával kommunikálni igyekszik. Ha ennek ellenére én jobban ragaszkodom ahhoz, hogy „hajat mosni már pedig kell”, azzal lényegében azt üzenem a kicsimnek, hogy az ijesztő érzései nem számítanak. Úgy érzékelheti, hogy az anyukája ellene fordult, hiszen az erőfölényével él egy ilyen helyzetben. Ráadásul kettőnk közül csak én tudom, hogy ez nem vészhelyzet – mégha ott, a nap végén annyira idegőrlő is tud lenni.
Nézzük a tényeket!
A pár évesek ellenállása a hajmosással szemben nagyon gyakori, ahogy az is, hogy kinövik. A kérdés csak az, hogy ez idő alatt konfliktussá mélyítjük-e ezt az eseményt, vagy átsegítjük ezen az időszakon? A heti rendszerességű hajmosás nem indokolt pici gyereknél. Akkor sem áll meg a világ, ha ennél jóval hosszabb időbe telik az odáig vezető út. Hiszen a prioritás most az, hogy csökkentsük a félelemnek való kitettségét és oldjuk a feszültségét.
Önmagunk megnyugtatása után
Mielőtt továbbmennénk, fontos kiemelnem, hogy sosem mások jól bevált tippje működik, hanem ahogyan azt megvalósítjuk. Ha csak azért próbálunk ki valamit, mert olvastuk a femanyun, de igazából nem kezdtünk semmit a hajmosás körüli mizériával magunkban, akkor újra el fogjuk veszíteni a türelmünket. Vissza fogunk csúszni abba a kudarcélménybe, hogy „már megint a gyereknek lett igaza”, vagy felülkerekedett bennünk az a sürgető érzés, hogy ennek véget kell vetnünk, és gyorsan megmostuk az üvöltő gyerek haját. Bízom benne, hogy a fenti bekezdések megnyugtatnak, hogy nem ilyen esetben kell ellentmondást nem tűrő szülőnek lennünk. Még mindig nem jött el a „szigorú szülői fellépés” ideje, ami nem azt jelenti, hogy tétlenek volnánk. Ismerjük fel a szülői feladatunkat abban, hogy bizalmat sugárzunk és biztonságot teremtünk a gyereknek, aki a félelmeivel küzd! Azon gondolkodjunk, hogy hogyan tudnánk még jobban kifejezni azt, hogy az ő oldalán állunk?
A 0. lépés
A hajmosást érdemes „megalapozni” egy 5-10 perces közös játékkal, ami segít kapcsolódni a gyerekhez. Tudom, hogy hétköznap kevés időnk és energiánk van a plussz körökre, de akkor ne is vágjunk bele! Ha nagy a balhé e körül, akkor elfogadható, hogy egy darabig szükséges kiemelt érzékenységgel fordulnunk a hajmosás szituációja felé, de ez az energiánk megtérül majd. Sokkal többet nyerhetünk vele, mint az az idő, amit egy gyors, ráerőltetett hajmosással könyvelhetnénk el – a lelki károkról nem is beszélve.
Az első Barbie babám
Barbie már a kicsiké is. Az „Első Barbie babám” sorozat nagyobb méretű, puhább babái kis, óvodás kezekhez készültek. A tépőzáras ruháknak köszönhetően ráadásul könnyebben is öltöztethetők. Nagyobb Barbie, kisebb ovisoknak.
Szerteágazó utak
Ezt követően megbeszélhetjük, hogy hogyan fog zajlani a hajmosás / tiszítás. Ha ételmaradék ragadt a hajában, azt egy nedves törölközővel is letörölgethetjük. Ha csupa homok, annak nagy részét kiszedhetjük egy hajkefével, akár a hajszárító segítségével. Jusson eszünkbe, hogy talán szenzoros érzékenység áll a riadalom hátterében! Sok gyerek a fej hátrabillentését nem bírja. Ilyenkor meg lehet próbálni oldalt, vagy a kis arcát egy törölközőbe temetve előre bukva lemosni a haját. Ülhet az ölünkben. Van, akit a sampon illata ingerel, de még nem tudja elmondani.
Szerepjáték
Segítségünkre lehet a kedvenc babája is. Ha 2-3 alkalom vezet el idáig, azzal sincsen semmi baj: először ő mossa meg a baba haját, következő alkalommal pedig a baba mossa meg az övét. Barbie lehet az, aki ott van vele a „bajban”, de rajta keresztül megélheti a félelmeit is, ha segítünk hangot adni neki:
– Úgy látom, Barbie, hogy te is félsz a víztől! – szólok a babához.
– Igen, nem szeretem, ha a szemembe megy! – hüppög Barbie.
– Megértem, ezért nagyon vigyázunk rád! Képzeld, hogy az én kislányom se szereti, igaz? – bevonom a játékba a gyereket is, és innentől kezdve kimondhatóvá tesszük a félelmetest.
Hogy ebből még aznap vagy öt alkalom múlva lesz hajmosás, nem számít. A lényeg, hogy nem tetéztük tovább a bajt, sőt, tudatosan növeltük a kommunikációs teret úgy, ahogy a gyerekek a legjobban értik: játszva. Barbie humorral is bevonható, ha az áll hozzánk és helyzethez közelebb:
– Nem akarom, hogy megmosd a hajam! – szólok a baba hangján.
– Na, tessék, itt a másik! – saját hangomon színlelt felháborodással.
– De én akkor sem akarom! – toppant Barbie, amitől máris egy csapat a kislánnyal, a gyerekem felderül.
– Szépen nézünk ki, lányok! Hát mit csináljak veletek?! – kérem a segítségüket.
Innentől kezdve szépen le lehet vezényeltetni, hogy kinek, hogyan legyen megmosva a haja. Az sem baj, ha aznap még csak Barbie-é. Később bátoríthatjuk, hogy készüljön rajz a közös hajmosásról, akár egy oklevél, ha bátornak érezték magukat a lányok. A fiúk kocsimosójáról, búvárszemüvegben alábukó plüssökről nem is beszélve... Lényegében bármi, ami segíti a gyerekkel való kommunikációnkat és játékossággal oldja a nehéz helyzeteket, egy klassz eszköz a kezünkben – bicska helyett.