Távmunka időeltolódással

Már az utazás előtt távmunkában dolgoztam és úgy képzeltem, nem lesz gond sem a több ezer kilométer, sem a hat óra előny. Decemberben már csak néhány kifutó projekt volt, ami minimális mértékben igényelte, hogy alkalmazkodjak az otthoni időhöz, aztán jöttek az ünnepek, majd a január és vele együtt néhány feladat is érkezett.

Időeltolódás

Egy reklámügynökségnek dolgozom internetes projekteken, mellette pedig van egy-két saját ügyfelem, ezért olykor félre kell raknom a kókusztejet és magam elé venni a laptopom. Mivel itt reggel 9-kor otthon még mindig csak három óra, nem az ébresztőre kelek. Még úgy sem, hogy a Kedvesem mellettem igen – teljesen hidegen hagy a telefon csicsergése. Persze nem akarom átaludni a Thaiföldön töltött idő felét, felkelek én is. Ő lemegy a partra én pedig maradok és készítek magamnak egy reggelit.

Vettünk egy vízforralót, hogy teát, kávét tudjunk csinálni reggelire, de jól jön a zabkásához is. Zabkása vaníliás proteinnel, vagy csokissal. Banánnal, ananásszal, mangóval, kókusztejjel. Fahéjjal megszórva vagy kakaóval. Müzlivel vagy mogyoróval. Rengeteg a lehetőség, de én két hónap alatt eljutottam odáig, hogy egy falatot sem bírok már enni. Nem egyszerű konyha nélkül, mégis megoldható, most a tejberizsre készítek variációkat.

Reggeli után még jut idő magamra, vagy az olyan feladatokra, aminél lényegtelen, hogy otthon még csak öt óra – és igazság szerint a legtöbb ilyen. Mindegy, hogy mikor küldök el egy e-mailt, mindegy, hogy mikor állítok össze egy tervet, mindegy, hogy mikor írok feladatlistát. Ha csak az én munkám kell egy projekthez még nyerhetek is extra hat órát – előfordult már, hogy egy ajánlatot délben kellett leadni, ami azt jelenti, hogy nálam este hatkor. Nem mindegy azonban, hogy az ügyfelek leveleire mikor reagálok, de mégsem ülhetek egész nap a gép előtt a napfény járta februárban.