Kevesebbet alhatunk húsvét hétvégéjén – Jön az óraátállítás!
Március 27-én hajnali 2:00 órakor hivatalosan is lezárul a téli időszámítás, és kezdetét veszi a nyári: ekkor kell egy órával előbbre állítani a vekkert, a telefont és a karórát. Igen, ez sajnos azzal jár, hogy húsvét hétvégéjén kevesebbet alhatunk, de cserébe több időt tölthetünk a világosban, a napfényben. Cikkünkben minden fontos tudnivalót elmondunk az óraátállítással kapcsolatban, többet között azt is, hogy milyen hatással lesz a szervezetünkre.
Az óraátállításról és a nyári időszámításról
A nyári időszámítás széles körben elfogadott rendszer, melyben a helyi időt 1 órával előre állítják az adott időzóna idejéhez képest. Magyarországon először 1954-ben alkalmazták a módszert; ami ’58 és ’79 között szünetelt, és amit 1980-ban újra bevezettek.
Kezdetben energiatakarékossági célja volt, hiszen a napfényes órák magasabb száma miatt energiát lehetett vele spórolni. Később azonban más előnyeit is elkezdték hangsúlyozni; ezek a következők:
- az egy órával hosszabb természetes világítás kedvez azokak, akik a munkaidő vagy az iskola után szabadtéri programokat terveznek
- szabadtéri munkahelyeken nőhet a munkaidő, ezáltal a produktivitás és a gyorsaság
- a jobb látási viszonyok miatt csökkennek a balesetek
- és a bűncselekmények, mert az emberek kevesebbet tartózkodnak sötétben az utcán
A nyári időszámításnak, illetve úgy általában az óraátállításnak természetesen egyre több kritikusa akad. Sokan kiemelik például, hogy
- a fogyasztói társadalomban egyre jobban elterjedő légkondicionálók a több napos óra miatt több energiát emésztenek fel a világításon megtakarított energiánál
- az emberi egészségre, közérzetre rövid távon hátrányos hatású az óra átállítása
- kényelmetlen, és zavart okoz a különféle elektronikus berendezések óráinak átállítása évente kétszer
- a szezonális depresszióban szenvedőknek kedvezőtlen, hogy a reggelek újra sötétek