Római kori sírokra és különleges leletekre bukkantak a kutatók Pécsen
A római anyagi kultúra nyomaira bukkantak
A Felsőmalom utcai temetőrészlet sokban hasonlít a Kossuth tér területén, Sopianae keleti temetőjében feltártakra: ott is magas a földsírok aránya, illetve vegyes a tájolás. Oda feltehetőleg a helyieknél szegényebb, betelepített lakosokat temettek, akik igyekeztek a helyi szokásokhoz igazodni. A két helyszín között jelentős különbség azonban, hogy a Felsőmalom utcában előkerült két jellegzetes, római, kiválóan megépített téglasír is volt, ezek semmiben sem különböznek az északi temető nyughelyeitől.
Az egyik téglasírban az elhunyt lábfeje mellett a római nyughelyekben gyakori, üvegből készült korsó-pohár melléklet volt, más sírokban illatszeres üvegecske, a vállon a ruhát összefogó hagymafejes fibulák, azaz ruhakapcsoló tűk is előkerültek. Mindez jellegzetesen római anyagi kultúrára utal.
A korsó-pohár együttes nem először jelenik meg a Pécsen feltárt római kori emlékek esetében: ilyen látható megfestve többek között a Dóm tér alatt rejtőző II. számú sírkamra északi falán lévő fülkében is. Az építmény ez után kapta a nevét: Korsós sírkamra. A két tárgy valláshoz nem köthető, így azt sem lehet megmondani, hogy keresztények vagy pogányok voltak az eltemetettek.
Tóth Zsolt szerint a Sopianae körüli három temetőről már sok információ áll rendelkezésre, de az attól távolabb előkerült sírcsoportokkal, így a Felsőmalom utcai temetővel kapcsolatos konkrétabb állásfoglaláshoz jóval több adatra lenne szükség. Annyi már az eddig ismeretanyag alapján is kirajzolódik, hogy a Széchenyi tér és Kossuth tér vonalától keletre is volt élet a késő római időszakban.
Fotó: 123rf
Fazekas András Kristóf, a Kecskeméti Katona József Múzeum régésze kollégáival együtt több száz éves leletekre bukkant Bács-Kiskun megye megyeszékhelyén.