Te is rendszeresen használod? A kézfertőtlenítők meglepően káros hatásai
Kezd a kézmosás alternatívájává válni a kézfertőtlenítő használata: csak elővesszük, löttyintünk egy kicsit a kacsónkra, és máris tisztának érezzük magunkat. Gyors, egyszerű, praktikus – mi rossz lehetne benne? Szakértők szerint nagyon is sok minden: a gél, hab vagy folyékony állagú kézfertőtlenítők több okból is károsak az egészségre. Elmondjuk, miért!
Az első számú közellenség: a triklozán
A kézfertőtlenítők összetétele általában a következők szerint alakul: az alkohol-alapúakban természetesen van alkohol, például etil-alkohol, ami antibakteriális összetevőként működik, de tartalmaznak vizet, illatanyagot és glicerint is. A nem alkohol-alapú változatok, hogy pótolják az antibakteriális hatóanyagot, triklozánt alkalmaznak. A szakértők szerint azonban a triklozán hosszútávon komoly egészségügyi károsodást okoz.
A triklozán egy klórozott aromás vegyület, amit fertőtlenítő-, gomba és baktériumölő szerként ismernek. Különféle kozmetikai termékekben (például kézfertőtlenítőben, fogkrémben, folyékony szappanban, dezodorban), sportruházatban, konyhai eszközökben, játékokban, ágyneműben, valamint kereskedelmi, intézményi, és ipari berendezésekben is előszeretettel használják.
Az utóbbi években a triklozán iránti bizalom egyre inkább megrendült, és a benne rejlő kockázatok miatt kevésbé használják. A baj mindössze az, hogy noha a triklozán-tartalmat az Európai Uniós és a magyarországi szabályozás szerint fel kell tüntetni a kozmetikumokon, a kisebb méretű felhasználást nem kötelező kiírni.