Váratlanul döntött úgy a magyar színész, hogy elszigeteli magát a világtól: fütyült mindenkire, remeteként élte az életét
A múlt századi magyar színjátszás és filmművészet egyik legnagyobb hatású alakja volt Makláry Zoltán Kossuth-díjas színész, kiváló művész, aki a sikerek ellenére egyik pillanatról a másikra váratlanul hátat fordított a szakmának, s hosszú évekre eltűnt a nyilvánosság elől.
Változatos életút
Makláry Zoltán 1896. április 16-án látta meg a napvilágot Budapesten. Szülei inasnak akarták adni, ő azonban már egészen fiatalon érezte magában, hogy a világot jelentő deszkákra született, így beügyeskedte magát Rákosi Szidi színésziskolájába, ahol csak néhány hónapot tölthetett, ugyanis 1915 tavaszán az olasz frontra küldték, ott pedig szinte azonnal fogságba került – négy, fogolytáborban töltött év után betegen, soványan, reumával és maláriával küszködve került haza. Szerencsére azonban nem kellett sokáig várnia arra, hogy a dolgok jóra forduljanak: amint felépült, 1920-ban szerződtette a Magyar Színház, 1922-ben lett a Renaissance Színház tagja, 1926-tól a Vígszínházban játszott, főként epizódszerepeket. Rövid időn belül hazánk egyik meghatározó színészévé nőtte ki magát, éppen ezért lepett meg mindenkit, mikor teljesen váratlanul hátat fordított a szakmának; részletek a galériában!
Gaál Franciska hazánk egyik ünnepelt dívája volt az 1920-as és 1930-as években, sőt: külföldön is nagy sikert aratott. Neve végül mégis a feledés homályába veszett…
Leadfotó: Fortepan / Szalay Zoltán
Forrás: MTI, Story