Oltási kisokos: Milyen ütemben alakul ki a koronavírus elleni védettség az egyes vakcinák esetén?
Mekkora védettséget nyújt a vakcina, és mikor alakul ez ki, mire számíthatunk az első, és mire a második dózis beadása után? Cikkünkben összefoglaljuk a legfontosabb tudnivalókat, az összes elérhető vakcinára lebontva.
Mindegyik vakcina hatásos, de akkor mi a különbség köztük?
Magyarországon jelenleg 5 COVID-19 elleni vakcina érhető el, valamint az Európai Bizottság már engedélyezte a Johnson&Johnson vakcináját is, így várhatóan hamarosan ez is megjelenik hazánkban. Valamennyi engedélyezett vakcina esetében a hatásosság meghaladja az 50 százalékot, azaz mindegyik hatásosnak tekinthető a koronavírus ellen.
Különbségek azonban vannak a védőoltások között – írja a WebBeteg. Ami mindegyik vakcina esetében elmondható, hogy már az első dózis beadása után is erős védelem várható a COVID-19 megbetegedés kialakulásával szemben. A védettség az első dózis beadása után fokozatosan alakul ki, és a második dózis beadása után is várni kell egy keveset, mire eléri a maximális hatásfokát. Ennek fényében teljesen oltottnak akkor számít valaki, ha az adott vakcina teljes adagjának beadása után is eltelt két hét.
Az eddigi kutatások szerint ha valaki meg is betegszik az oltás ellenére, akkor is jelentősen enyhébb lefolyás várható az esetében, azaz még egy kevésbé magas hatásosságú vakcina is drasztikusan csökkenti a kórházi ápolás vagy az elhalálozás esélyét.
Mivel nagyon új vakcináról van szó, ezért a védettség teljes időtartamáról egyelőre nincsenek pontos információink. A kutatók folyamatosan nyomon követik a klinikai vizsgálatok résztvevőit annak érdekében, hogy többek közt a vakcinák hosszú távú hatásairól és a védettség várható időtartamáról is pontosabb képet kapjanak. Egyelőre azt sem tudjuk, hogy az oltások beadása után szükség van-e rendszeres „emlékeztető” oltásra, és ha igen, milyen időközönként.
Mindemellett fontos észben tartani, hogy az oltottság nem azt jelenti, hogy lazíthatunk. A vakcinák, bár elég hatásosnak bizonyulnak, nem védenek teljesen: oltott személyek körében is előfordulhat megbetegedés, továbbá előfordulhat oltás melletti fertőződés, így egyértelmű, hogy a vírust tovább is lehet adni. Ráadásul azt is figyelembe kell vennünk, hogy a korábban említett hatásossági értékek egyénenként változhatnak, hiszen nem vagyunk egyformák, így előfordulhat, hogy nem teljesen azonosan reagálunk egy adott készítményre.
Ezért fontos, hogy ha be is vagyunk oltva, továbbra is figyeljünk a higiéniára, a kézfertőtlenítésre, a biztonságos távolság betartására, és ne feledjük a maszkhasználatot főként zárt, zsúfoltabb helyeken vagy magasabb kockázatnak kitett személyek közelében (pl. idősek, várandósok, krónikus betegségben szenvedők stb.). Így megvédhetjük magunkat és a környezetünket is. Gondoljunk azokra is, akiket valamilyen oknál fogva nem lehet beoltani (pl. a gyerekeket, kismamákat, súlyos krónikus betegségben szenvedőket), és így remélhetőleg lelassíthatjuk a vírus terjedését is annyira, hogy visszatérhessünk megszokott életünkhöz.
Galériánkban bemutatjuk az egyes vakcinák hatásának kialakulását!
Miközben hazánkban a brit mutáció okoz a korábbi vadvírusnál súlyosabb megbetegedéseket, a világban már egy újabb változat terjeng. Mutatjuk, mit érdemes tudni a nigériai variánsról.