Lehet, hogy mi örülünk a melegebb tavasznak, de a természet kevésbé
Már nem Sándor, József és Benedek hozzák a meleget.
Eltolódó tavaszkezdet Magyarországon
Az ezredforduló óta már csak 50‒70%-ban válik be a meteorológiai adatok alapján a korábbi évtizedekben 80‒100% közötti biztonsággal igaz népi bölcsesség. Sándor, József és Benedek már csak azért is hozzák egyre ritkábban zsákban a meleget március közepén, mert a tavaszkezdet elmosódott és korábbra került, a március eleji időszak már eleve melegebb a korábbi évtizedekhez képest – derül ki a Másfélfok saját friss kutatása alapján az elmúlt öt évtized hőmérsékleti adatainak vizsgálataiból. Az általános tendencia nem jelent egyenletes melegedést: az elmúlt években március közepét követően épp a szeszélyesebb időjárási viszonyok voltak a jellemzőek.
Összességében 76%-os beválási arányt mutatott 49 év alatt, 1971 óta országos átlagot tekintve a népi bölcsesség. Azaz az évek bő háromnegyedében a Sándor, József, Benedek napokat (március 18.,19.,20.) követő héten magasabb volt a hőmérséklet, mint az említett névnapok előtti hét nap során. Ahogyan az alábbi ábrán is látható, március 20. után a sokévi országos átlagokat tekintve jellemzően már nem esik 5 °C alá a napi középhőmérséklet.
Természetes folyamat, hogy a Sándor, József és Benedek névnapok környékén melegszik az idő, hiszen ekkorra tehető a tavaszi napéjegyenlőség, azaz a csillagászati tavasz kezdete. Napéjegyenlőségről akkor beszélünk, amikor a napsugarak merőlegesen esnek az Egyenlítőre. Azaz hazánk ilyenkor már több besugárzást kap a téli időszakhoz képest, amikor a napsugarak a déli féltekén estek merőlegesen a felszínre.
Ennek tudatában joggal várható, hogy beválik a népi jövendölés, és Columbo után szabadon elővehetjük kedvenc ballonkabátunkat a télikabát helyett. (Maga a népi megfigyelés nem túl egzakt: felmerül a kérdés, hogy a „hozzák a meleget” milyen időszakra vonatkozik (a következő napra, vagy a következő hétre?), valamint, hogy milyen mértékű melegedést jelent (már a 0,1 °C-os hőmérsékletemelkedés is számít, vagy csak a jelentősebb, 5 °C-os érték mérvadó?). Úgy vizsgálták a népi mondást, hogy összehasonlították a március 18‒20. előtti hét (március 11‒17.) és az utána következő hét (március 21‒27.) átlaghőmérsékletét.)
A hőmérsékleti adatok elemzéséből kiderült, hogy az elmúlt 20 évben már kevésbé volt megbízható a mondás: ha évtizedes átlagokra határozzuk meg a két kiemelt hét közötti hőmérsékletkülönbségeket, akkor a népi megfigyelés beválási aránya az ezredforduló után csökkenést mutat: a korábbi 80‒100% helyett 50‒70% lett.
A március közepi felmelegedés kisebb mértékű volt az utóbbi évtizedben, mivel március elején már eleve melegebb volt a korábbi években megszokotthoz képest. A tavaszkezdet eltolódásával a hónap végi hőmérsékletek pedig már csak kisebb mértékben emelkedtek.
Ha emelkedtek egyáltalán: a március 21‒27. és március 11‒17. időszakok közti hőmérsékletkülönbség nagyobb változatosságot mutat a 2000 utáni években, szeszélyesebbé vált a március közepi időjárás. Az elmúlt 20 évben nyolcszor fordult elő, hogy a névnapok előtti héten átlagosan melegebb volt, mint az utánuk következőn. A legnagyobb mértékű hűlés (‒6,2 °C) 2018-ban következett be, míg 2010-ben 9,9 °C-kal emelkedett az átlaghőmérséklet a vizsgált két hét során.
Cikkünk folytatódik, lapozz!
Ábra: Másfélfok
Oldalak
Hasonló cikkek
