Bejártuk Szlovéniát és amit láttunk, azt nem felejtjük el egyhamar
Vonattal utaztunk a Postojna cseppkőbarlangban
A fent után következett a lent: búcsút vettünk Bohinj hegyeitől és Postojna felé vettük az irányt (Ljubjanától 40 km-re fekszik), azon belül is a cseppkőbarlangot céloztuk meg. Ez az egyik legnagyobb barlang a világon, 20 km hosszú és a Pivka folyó vájta ki évszázadok alatt. A méretek miatt érthető, hogy egy kb. 2 km-es szakaszon keresztül vonat szállítja a látogatókat: hatalmas élmény, ahogy lobogó hajjal „száguldozunk” a barlang szűk falai között! Az első vasutat egyébként 1872-ben építették, a jelenlegi két sínpáras, körkörösen futó pályát pedig 1972-ben.
A barlangot már 1818-ban megnyitották a látogatók előtt, de akkor még csak egy kb. 300 m hosszú szakaszt lehetett bejárni, mára ez már több mint 5 km-esre bővült. A levegő hőmérséklete 10-12 fokos, ami télen kellemesnek mondható, nyáron viszont készüljünk valamilyen meleg ruhával, mert a túra 1-1,5 óra, ami alatt eléggé át lehet fagyni. Fotózni hál'istennek lehet, bár vaku nélkül, hogy a cseppköveket ne pusztítsa a villanófény.
A barlang cseppkövei, amiket különböző elnevezésű termeken áthaladva lehet megnézni, egyszerűen lélegzetelállítóak. Ha pedig belegondolunk, hogy 10 év alatt 1 millimétert nőnek, még elképesztőbb az egész! Az alakjuk és a méretük változatos: a plafonról apró, spagettiszerű cseppkövek lógnak le, vannak olyanok, amik baconre emlékeztetnek és persze hatalmas monstrumok is fölénk tornyosulnak, amiket ha akarunk, emeletes tortának vagy öregembernek is nézhetünk. Az én kedvencem a Rómeó és Júlia névre hallgató cseppkőpáros lett, amik szorosan egymás mellett növekednek, innen kapták ezt a kedves „megszólítást”.
A természeti képződmények mellett sokan kíváncsiak a barlang apró háziállatára, a vakgőtére vagy emberhalra. A ritka és titokzatos faj földalatti karsztbarlangokban és barlangi tavakban él, az állandó sötét miatt szeme visszafejlődött, ezért nem lát – innen a neve. Egy akváriumban meg is nézhetjük őket, de mivel engem egy pókkal is ki lehet kergetni a világból, nemhogy egy ilyen fehér, úszó-mászó lénnyel, nem igazán nyűgöztek le. Az idegenvezetőink ellenben odáig voltak értük, sőt Postojnában is nagyon szeretik őket! Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy a barlang előtt lévő ajándékboltban az emberhal-szuvenírekből Dunát lehetett rekeszteni.
A barlangoktól ezután sem szakadtunk el teljesen, hiszen megnéztük a Predjama várat, amit egy 123 méter magas, függőleges sziklafal egyik nyílásához építették. Elölről tehát vár, hátulról pedig hatalmas barlangrendszer! Eredeti formájában a 12. században épült, leghíresebb tulajdonosa pedig Erasmus Lueger volt a 14. században. Ő itt, a várban halt meg, méghozzá elég szégyenletes módon. Mivel az erődítményre ácsingózó III. Frigyes sehogysem tudta bevenni a várat, úgy okoskodott, ha elteszi láb alól a tulajdonost, könnyebb dolga lesz. Lefizette Lueger egyik szolgáját, aki este fénnyel jelezte, amikor a férfi elvonul a különálló mellékhelyiségbe. Frigyes csapatának sem kellett több, ágyúzni kezdték az árnyékszéket, ahonnan Erasmus már nem jött ki élve.
Egy szelet történelem
Bár gimnáziumban mindannyian megtanultuk, milyen lehetett a középkorban egy várban élni, teljesen más, ha az ember tényleg bejár egy ilyen építményt, és saját maga éli át az ott uralkodó hangulatot. Miközben a falak között sétáltunk, elképzeltem, hogy én vagyok az úrnő, aki a szűk ablak előtt beáradó fényben varrogat; beleéltem magam a vár ura szerepébe, gondolatban a míves asztal körül ülőkkel tárgyaltam a különteremben; de voltam szakácsné is, aki a hevenyészett „sütő” előtt készíti a vacsorát. Egy valódi kis időutazás volt!
A szlovéniai túrának még nincs vége: a második részben bemutatom Kopert, az olasz hangulatú tengerparti kisvárost, leereszkedünk Velenje szénbányájába, és egy orchideafarm működésébe is bepillantunk.
A sajtóút biztosításáért köszönetet mondunk az MGM Media Optimának!
Melania Trump a szomszédból származik - Így emlékszik vissza a
Az Egyesült Államok új first lady-je egy szlovéniai kisvárosban töltötte gyermekkorát. Melania Trump akkor még álmában sem gondolta, hogy egyszer ott fog állni a világ egyik legnagyobb hatalmú vezetőjének oldalán. Így emlékszik vissza a Sevnicában töltött évekre.
Fotók: Femcafe/Kiss Gréta
Oldalak
