Bámulatos képeken az ókori világ 7 csodája
A világ 7 csodája alatt az ókor hét legismertebb és legimpozánsabb építményét értjük. Mára már sajnos csak az egyikük maradt fent, de hírnevük töretlen maradt. Ebből is látszik, mennyire rászolgáltak a csoda névre.
Kheopsz piramisa
Az óegyiptomi Giza, ma Kairó közelében, a Nílus folyó partján, 30 kilométer hosszan 60-80 piramist építettek 4500 évvel ezelőtt. Kheopsz fáraó piramisa a legnagyobb. Ez az egyetlen csoda a 7 közül, ami fennmaradt, még ma is 232 méter széles és 147 méter magas. Két és félmillió darab mészkőkockából épült, egy darab kő súlya 2 és fél tonna. 100 ezer munkás építette 30 éven át. A király piramisa előtt található egy szfinx, amely oroszlántestből és Khephrén fejéből áll. A piramis belsejében és alatta folyosók vezetnek különböző kamrákhoz, köztük a fáraó sírkamrájához.
Szemirámisz függőkertje
Az ősi Babilon városában az Eufrátesz folyó partján helyezkedett el egykor a világ második csodája, Szemirámisz függőkertje. A hatalmas, négyszög alapú, teraszos palota tetejére lépcsőzetesen felépített pompás kertek igazi csodának számítottak a sivatagi tájon. Minden kép ami róla készült nem teljesen pontos, hiszen az építmény 2600 éve elpusztult, csupán a mese, a legenda, a hagyomány őrizte meg az emlékét. Nem tudhatjuk pontosan azt sem, hogy ki építette, de valószínűleg V. Samsi-Adad király csináltatta feleségének, Szemirámisznak.
Artemisz temploma
Artemisz templomának megépítése Krisztus születése előtti 6. században történt. Romjait 1870-ben az angol Wood találta meg, ebből lehet következtetni a templom hatalmas méreteire. Kerszifoin volt az építő, 65 méter széles, 130 méter hosszú templomot épített tiszta fehér márványból, amit körbevett 126 darab oszloppal. Az oszlopok 19 méter magasak és gazdagon díszítettek voltak. A templom közepén Artemisz Istennő szobra állt.
Zeusz szobra Olümpiában
Az olümpiai Zeusz-szoborról római pénzeken maradtak fenn képek, így csaknem pontosan tudjuk, hogyan nézhetett ki ez a csodálatos monstrum. Pheidiász, a görögök legnagyobb szobrásza készítette 2500 évvel ezelőtt. Zeuszt, a görögök főistenét ülve ábrázolja, a szobor a templom 18 méter magas mennyezetét csaknem el is éri. Az ülő Istenség a jobb kezében győzelmi istennőt tartott, a balban jogart, sassal. Fején olajágakból font koszorú volt.
Mauszólosz síremléke
Mauszólosz a kisázsiai Kária királya volt, s annak székhelyén, Halikarnasszoszban hunyt el Krisztus születése előtt 353-ban. Özvegye, II. Artemiszia királynő hatalmas, templomszerű épületet emeltetett 350-ben férje emlékére. Az építmény állítólag 46 méter magas volt, négyszögletes alapépítményére 36 oszloppal körülvett templomszerű síremléket tettek. Erre pedig 24 lépcsős piramist, aminek a tetején lovasfogat szobor állt a király és a királyné szobraival.
A ródoszi kolosszus
Egy Napisten-szobor is a világ 7 épített csodája közé tartozott. A ródoszi kolosszus ugyanis Héliosz isten óriási méretű szobra volt. A kisázsiai és a görög félsziget közötti Ródosz kikötőjének bejáratát őrizte. A monda szerint a kolosszus úgy állott ott, hogy szétvetett lábai között elfértek a hajók. Egy Karesz nevű szobrász készítette 12 éven át, és Krisztus előtt 290-ben készült el. Bronzból öntötték, belülről kifalazták. 32 méter magas volt. Ma a ródoszi kikötő bejáratánál két oszlopon bronzszarvasok láthatók.
Az alexandriai világítótorony
Az alexandriai öbölben, Pharosz szigetén épült fel az ókori világ leghatalmasabb világítótornya. A leírások szerint 160 méter magas volt és 55 kilométerre elvilágított, mutatva a helyes utat a tengerek vándorainak. Ptolemaiosz Philadelphosz uralkodása idején Szosztratosz építtette csupa márványból az óriási épületet, Krisztus születése előtt 185 és 246 között. Az eredeti rendeltetése mellett kilátóként is használták az emberek.