Ezer éve nem léphetnek nők erre a görög félszigetre
Az Athosz-hegyi köztársaság még Görögországon belül is különös zárványt képez.
Isten anyjának kertje
Görögország északi régiójában egymást érik azok a települések, melyeket a magyarok is turistaparadicsomként tartanak számon, a Halkidikí-félszigeten például hemzsegnek a kisebb-nagyobb üdülőközpontok. A félszigetnek három földnyelve nyúlik az Égei-tengerbe, s ezek közül a legkeletibb rejti az Athosz-hegyi köztársaságot, melynek különlegessége, hogy erre a területre nő ezer éve be nem teheti a lábát. (A régióban található a magyarok egyik kedvenc görögországi üdülőhelye, Sarti is, melynek tengerpartjáról akár szabad szemmel is elláthatunk az Athosz-hegyi köztársaságig.) Egy olyan speciális helyzetű kolostorköztársaságról van szó, melynek területén körülbelül húsz kolostorban élnek ortodox szerzetesek a legősibb bizánci hagyományokat követve - írja a magyar nyelvű Wikipédia.
A legenda szerint Szűz Mária ezen a félszigeten (mai elnevezése Ájion Órosz, azaz Szent-Hegy-félsziget) kötött ki János evangelistával együtt. Mária Ciprus szigetére utazott volna, ám hatalmas vihar kerekedett a tengeren, s végül az Athosz-hegy lábánál vetették partra a habok. Úgy tartják, gyönyörűnek tartotta a félszigetet, és imádkozni kezdett Istenhez, ő pedig végül neki ajándékozta Ájion Óroszt. Ettől kezdve a keresztények "Isten anyjának kertjeként" tartották számon a területet, s szent helyként kezdték tisztelni azt.