József Attila és a szerelem - 4 nő, aki miatt megjárta a mennyet és a poklot a költőóriás
Sebtapasz a fájdalomra: Szántó Judit
Talán csak vigaszt keresett a költő a Vágó Márta-sebre, mikor viszonyba bonyolódott Szántó Judittal. Egy politikai mozgalomban találkoztak, aktivistaként. Hamar úgy határoztak, hogy összeköltöznek, de anyagi helyzetük sokszor válságos volt: az alkalmi munkából élő költő és a fizikai munkát végző Judit fizetése sokszor még a létminimumot sem súrolta. Volt, hogy három napig nem ettek, csak néhány szem gyümölcsöt. A szomorú valóság, hogy a költő sohasem írt a nőhöz egyetlen szerelmes verset sem. Mégis, egymáshoz kötötte őket a közös nyomor és az egymásra utaltság. Judittal kapcsolatban többnyire tagadólag ír a szerelemről: "Ha varrsz, se varrhatod meg közös takarónk, ha már szétesett".
A költő a válságos időkben egy Márton Márta nevű hölgyhöz megírta az Óda című versét, ami miatt végleg befellegzett a kapcsolatuknak: a verset Judit elolvasta, és a kilátástalan anyagi helyzetük, valamint az érzelmi válság miatt méreggel öngyilkosságot kísérelt meg. Nem sikerült, s utóbb kiderült, hogy élettársa és a nő között semmi sem történt, csak pillanatnyi fellángolás szülte a sorokat. Egy évvel később azonban mégis elváltak útjaik, ekkor már végleg. Mivel a költőt betegségek döntötték le lábáról, februárban Makai Ödönhöz és József Etához költözött Hódmezővásárhelyre, majd 1936-ban elszakadtak egymástól