Csonka András: "Nem búcsúzom, mert az szomorú"
Csonka Andrással a Reggeli című műsor megszűnéséről, a műsorban eltöltött 11 éve legemlékezetesebb pillanatairól és jövőbeli terveiről beszélgettünk.
Hogy élted meg, hogy az RTL Klub megszünteti a Reggeli című műsort? Hogyan értesültél a döntésről?
András: Természetesen nagyon érzékenyen érintett engem is, és minden kollégámat is. Mindenkinek sok év munkája van benne, nekem a legtöbb, 11 év. Elég hirtelen döntés volt ez a csatorna részéről, a stáb egy része akkor tudta meg, amikor adás után közölték velük. Én akkor épp nem voltam bent, mert az Operettszínházban próbáltam, szóval telefonon hívtak fel. Kiadtak egy közleményt, és azzal egy időben tudtam meg én is.
Melyek voltak ennek a 11 évnek a legemlékezetesebb pillanatai? Vannak olyan adások, amelyekre különösen szívesen emlékszel vissza?
András: Emlékezetes például, mikor lenn voltunk a Balatonon, a Beach House nagyon jó buli volt. Nem csak az adás idejére utaztunk oda, tovább is maradtunk, együtt buliztunk. Emlékezetesek voltak a karácsony környéki adásaink, amikor az összes műsorvezető ott volt, kis ajándékokat vettünk egymásnak. És persze a vendégek! Rengeteg olyan vendégünk volt, akiket a műsor kapcsán ismertem meg, akikkel egyébként soha nem találkoztam volna. Például Janikovszky Éva, aki a kedvenc írónőm volt, vagy Dr. Czeizel Endre, akit mindig nagyon szerettem és néztem régen a műsorait. Vagy mondjuk Cserháti Zsuzsa, akinek nagy rajongója voltam, és itt a Reggeliben találkoztam vele először személyesen.
Ezen kívül természetesen a kollegák, hiszen rengetegen fordultak itt meg, sokan ültünk azon a kanapén. Úgy gondolom egyébként, hogy ezek az érzelmek már nem kollegiálisak. Baráti, és kicsit talán családi is nekem a csapat felé, hiszen egyedül vagyok, a családom vagy vidéken, vagy külföldön él. Fontosak nekem ezek a kötődések, és mivel az ember a családjától sosem búcsúzik el, ezért én sem búcsúzom, hiszen az szomorú dolog. Mindig bennem van, hogy nem zárok le úgy történetet, hogy annak már vége. Ez így volt a Família Kft-vel is, ami bár 13 éve véget ért, a lelkemben még mindig benne van. Húsz éve végeztem a főiskolán, húsz éve a kamerák előtt vagyok, vagy színészként, vagy énekesként, vagy műsorvezetőként, és ez folytatódni is fog. Hogy mikor és milyen műsorban, az majd előbb-utóbb eldől.
Van olyan típusú műsor, amiben szívesen kipróbálnád magad?
András: Igen. A Szombat esti láz olyan típusú műsor, amiben istenien éreztem magam táncosként, és egy ilyen jellegű elegáns show műsort szeretnék vezetni is.
Mi a véleményed a tehetségkutató műsorokról?
András: Nagyon fontosnak tartom, hiszen a nézők imádják őket. Imádnak azonosulni azokkal a srácokkal, akik az utcáról kerülnek be, és kiderül, milyen tehetségesek. Az más kérdés, hogy a piac ezeket a fiatalokat nem tudja eltartani. Az óriási publicitás, amit kapnak, egy darabig viszi őket, de utána csak néhányan maradnak talpon, a többség nem. Abból a szempontból szomorú, hogy rövid a pályaív, illetve hogy nagyon sok zenész emiatt háttérbe szorul. Vannak olyan generációk, akik szinte már kiszorulnak a fellépésekből. De azt gondolom, hogy mint műsor, mint show-műsor, a tehetségkutatók nagyon fontosak.
A jövőben hol láthatunk? Mik a terveid?
András: Hat darabot játszom három színházban, az Operettszínházban, a Thália Színházban és a Játékszín színpadán. Februárban kezdődik egy próbaidőszak, amiről egyelőre nem árulhatok el többet, csak hogy egy nagyon hosszú próbafolyamat lesz, és nagyon nagy kihívás nekem, hiszen egy főszerepről van szó.