Ragasztós müzli és panírozott golflabda - Ételstylist kulisszatitkok Marton Adritól
Konyhatündér bloggerünk, Marton Adrienn már a szakácsiskolában is sokat törődött azzal hogyan tálalja az ételeket. Míg a többiek tűkön ülve várták, mikor kóstolhatják meg végre az elkészült fogásokat, addig Adri képes volt akár 1 órán át is a tálalással foglalkozni. Mindezek után nem volt kérdés, hogy az ételstylist szakmát is szeretné elsajátítani. Nemrégiben a Baileyssel közösen készítettek ínycsiklandó recepteket, ahol a fotókért és az ételstylingért is Adri felelt. A közös munkáról és a szakma fortélyairól mesélt nekünk egy kicsit. (x)
Mit is takar az ételstyling? Hol tanultad meg a szakmát?
Az ételstylist dolga nem más, mint az elkészített finomságok tálalása a lehető legszebb, legkreatívabb módon úgy, hogy az ember már a kép alapján megkívánja az ételt. Az ilyesfajta munka rengeteg kitartást és precizitást is igényel. Sokan mű hozzávalókból készítik a tálalást, de mivel én meg is főzőm az ételeket, így kizárólag valódi alapanyagokból dolgozom.
Gyorsan kell tálalni, beállítani a fényeket, összerakni a koncepciót, mert hamar szétesik egy fogás és akkor már nem lehet szép képet készíteni. Szerencsére a szakma legjobbjától, Denis Vivaldótól tanulhattam Amerikában, aki többek között olyan ismert embereknek készített nagyszerű ételeket, mint George H. W. Bush, Ronald Reagan és Károly walesi herceg. Igazi őstehetség, így hatalmas megtiszteltetésnek éreztem ezt a lehetőséget.
Milyen mű hozzávalókból szoktak tálalni?
A kurzus során megtanultuk, hogy például egy-egy reklámhoz használt ételfotó során szinte sohasem az igazi étellel dolgoznak a stylistok. A fotózás, forgatás sokszor fél napig is eltart, így az alatt az étel teljesen összeesne. Éppen ezért elég érdekes, sokszor meghökkentő trükköket kell bevetni ahhoz, hogy az illúzió megmaradjon.
Egy szaftos, grillezett hús látványához például a nyers húst bekentük cipőpasztával, majd hajsütővel rásütöttük. Az amerikaiak egyik nagy kedvencét a meatballs-t (panírozott húsgolyó) egy bepanírozott pingpong labdával imitáltuk. Egy müzli reklámnál a friss tej helyett pedig folyékony ragasztót tettünk a müzli alá, hogy a forgatás végére se süllyedjen le. Én nem szoktam ilyen praktikákhoz folyamodni, az egyetlen trükköm, hogy fotózás előtt egy kis vízzel lespriccelem az ételt, hogy fényesebb legyen. Utána pedig a stábbal jóízűen megehetjük.
Most a Baileyssel közösen készítetek recepteket, ahol a főzés mellett a styling és a fotózás is a te feladatod, így sok dologra kell egyszerre figyelned. Élvezed az ilyen munkákat?
Őszintén? Nagyon! Imádok főzni, ez szerintem egyértelmű, de pont ekkora szerelem nálam a tálalás és a fotózás is. Kitalálni az apró részleteket, beszerezni a díszítő kellékeket, megtalálni a tökéletes hátteret. Pont az benne a csodálatos, hogy az elejétől a végéig kísérem az étel útját. Nagyon a magaménak érzem ezt a munkát, hiszen a kreativitásom ilyenkor valóban szárnyalhat.
Mennyivel nehezebb egy itallal és a belőle készült desszertekkel dolgozni az ételstyling során?
Az ital ilyenkor ugye a háttér része kell legyen, így színvilágban is passzolnia kell az elkészült ételhez és a többi kellékhez. Mondhatni, hogy az ital adja az alapot és ahhoz képzelem el fejben a koncepciót. Nem nehezebb, mint bármi más hozzávalóval dolgozni, sőt egy szép, dekoratív üveg általában egy pluszt is ad az elkészült fotók és akár a videók hangulatához is.
A desszerteket talán könnyebb tálalni, sokkal kreatívabb lehet az ember. Bátrabban használhatunk cuki, színes kellékeket és mégsem lesz tőle giccses a végeredmény. Talán jobban is szeretek édességekkel dolgozni a stylingolás során, sokkal nagyobb teret kap az ember és a fantáziának szinte semmi sem szabhat határt. Ahogyan az egyik kedvencemnél a gofritortánál sem, ami akármelyik szülinapon megállná a helyét.
Úgy hallottuk, hogy a Baileyssel közösen egy ételstyling- és fotózás workshopot is szerveztetek. Mesélnél nekünk erről egy kicsit?
Igen, szeptember 1-én egy budapesti meglepetéshelyszínen volt a workshop, ahol sok-sok trükköt és tippet tanítottam az érdeklődőknek. Ezzel egy régi, nagy álmom vált valóra, hiszen mindig is szerettem volna ezt a tudást továbbadni és tanítani másokat. Már úgy készültem rá, mintha az iskolában vizsgáznék újra. Jegyzeteltem, terveket állítottam össze, szerettem volna, ha tényleg hasznos és jó élmény lenne a résztvevőknek is. A visszajelzések alapján nagyon jól sikerült, de ígérem, hogy egy igazi élménybeszámolót is tartok majd Nektek róla.