Ezért ne rohanj kétségbeesetten az álmaid után - A türelmetlenséged mindent tönkretehet
Mit jelent a kapcsolódás?
Találkozást. Találkozást embertársainkkal, a minket körbe vevő növényekkel, állatokkal, tárgyakkal, melyek többek annál, mint amit a külsejük megmutat.
A másik - nem csak egy ruha, egy arc, egy nézés – hanem egy Élet. Érzések, fájdalmak, izgalmak, félelmek, áradások – kedvenc gyerekkori plüssállatkákkal, történetekkel - ahogy mi magunk is. Ugyanígy van élete, története egy-egy állatnak, növénynek, egy – egy tárgynak. Egy asztalnak, széknek, mely valahol, valamikor egy erdő közepén állt, nyújtózva az ég, a fény felé, megélve az éjszakákat, nappalokat, napot, esőt, szelet, kis állatokkal, emberekkel való találkozását. És ment az útján tovább - erdészek, asztalos műhely, kapcsolódás a mesterrel, ami tette őt azzá, amit mi épp látunk.
Ő nem csak egy külső forma! Ennél sokkal több! Egy Élet! Egy rezgés, egy jelkép, a Világmindenség! Ezt szalasztjuk el minden egyes alkalommal, mikor futunk, rohanunk, türelmetlenül igyekszünk a következő pillanatban/ helyen lenni! Nincs bennünk csend, mely tudna figyelni.
A figyelem az maga a mélység, a szeretet, az Élet, ami energia - ahonnan nem akarnánk elrohanni, hisz él, lüktet, Van! A Csendből jöttünk a Földre tapasztalni, a Csend gyerekei vagyunk, és oda vágyunk vissza.
Elvágjuk magunkat eredendőnktől, és válunk ámokfutókká, akik nem találhatják meg sem magukat, sem másokat, egészen addig, míg ismét el nem csendesednek, meg nem hallják a csendben a másik Életét, mely valójában az önmaguk élete.
Most éppen mit hallasz? Ki/mi van melletted? Ki/mi mit mesél magáról?
Olvasd el ezt is
A boldogság kulcsa a félelem - Ha kizárjuk a rosszat, az életet zárjuk ki