Az összeomlás szélén – Gyerekem van és két éve nem aludtam
A kisgyerekes lét egyik szükségszerű velejárója az alváshiány. A sors kegyeltjei megússzák néhány alkalmi éjszakai felkeléssel, mások azonban egészen extrém alvásmegvonást is megtapasztalhatnak.
Amikor túlélésre játszol
A kialvatlanság nem tréfadolog. Az alvásmegvonás a legsötétebb időket idéző kínzási módszer, amelyet többek között a Szovjetunióban is alkalmaztak. Komolyan kell tehát azokat az édesanyákat, akik a végkimerülés szélére kerültek kisbabájuk felborult alvási szokásai miatt.
Bár előfordulhat, hogy egy kisbaba huzamosabb ideig akár 1-2 óránként is megébred éjszaka, az esetek többségében az éjjeli ébredések hátterében nincs semmilyen aggodalomra okot adó tényező. A szakaszos alvást okozhatja fogzás, éhség vagy akár az ebben az időszakban teljesen természetes hasfájás is, de ezeken felül is leginkább „a bármi”. Előfordul, hogy a csecsemő – és ezáltal az anyukája is – hónapokig, sőt évekig nem tud egyhuzamban pár óránál többet aludni. Az éjszakai műszak érdekes módon a kicsiken kevésbé hagy nyomot (meg persze ők napközben is pótolják a kiesett alvásmennyiséget), az édesanyák ezzel szemben olykor a fáradtságtól az összeomlás szélére is kerülhetnek.