A szerelem minden akadályt legyőz?
Egy rendkívüli (és igaz!) történet bebizonyítja, hogy a szerelem áthidalhat bármilyen időbeli és fizikai korlátot.
Két amerikai, Floyd és Cecilia különleges és megható történetéről van szó, avagy hogyan talált egymásra egy gimnáziumi szerelmespár több mint 70 év szünet után.
Az egész úgy kezdődött, hogy Floyd Cheff tudomást szerzett egykori barátnője öccsének betegeskedéséről. Annak ellenére, hogy sok éve nem beszéltek egymással, felhívta őt telefonon. Mielőtt letették volna a kagylót, a jó testvér, Don, megkérdezte Floyd-ot, hallott-e mostanában valamit nővéréről, Ceciliáról, azaz első szerelméről. Mikor Floyd nemleges választ adott, Don azonnal megadta neki a nő telefonszámát.
Floyd csak hónapokkal korábban vesztette el a feleségét (akivel 73 éven át voltak házasok), így egy darabig nem tartotta volna helyénvalónak felhívni egykori szerelmét (aki mellesleg maga is 49 éven keresztül házasságban élt, míg egy évtizede meg nem özvegyült). De Floyd végül a barátai és családja bátorítására mégiscsak megejtette a telefonhívást, Cecilia legnagyobb örömére.
Hosszú, órákig tartó beszélgetések sorozata vette ezzel kezdetét, ami egy eljegyzésig vezetett. Bármilyen meglepő is legyen, de Cecilia volt a kezdeményező fél, aki bebizonyította ezzel, hogy 92 évesen is halad a korral, és igazán modern és belevaló nő. Rögtön elköltözött Oregonból is, ahol szinte egész életét leélte, és egy másik államba települt át Floydhoz, akivel hamarosan össze is házasodtak.
Végezetül egy mókás momentum az esküvőről. A templomban a szokásos szertartás részeként a diakónus megkérte a párost, hogy estleges születendő gyermekeiket vallásos nevelésben részesítsék majd. A vendégsereg körében ez persze jókora derültséget és nevetést okozott.
Tény és való, nem valami magas a 92 évesen házasságot kötők száma. De azoké, akik gyermeket is vállalnak ennyi idősen? Azt hiszem nem okozna gondot az összeszámlálásuk…
Oldalak
Hasonló cikkek
