Ez bizony nem fikció: tényleg egyiptomi múmiákat ettek a középkori Európában, de más volt az oka, mint amire gondolnál
Bámulták a kicsomagolt múmiákat
Olyan orvosok is akadtak, akik "csupán" az ősi maradványok hatásosságát vonták kétségbe. Ők úgy foglaltak állást, hogy friss húr, vér és csontok segítségével sokkal eredményesebben lehet gyógyítani a különböző betegségeket. A fáma szerint egy váratlan rohamot követően II. Károly angol király is emberi koponya felhasználásával készült gyógyszerben részesült, sőt még a 20. század első éveiben sem volt példa nélküli, hogy a neurológiai betegségeket koponyaőrleménnyel próbálták meg kezelni.
A 19. században már nem dívott a "múmiaevés" hagyománya, de a viktoriánus korban még sor került olyan magánrendezvényekre, összejövetelekre, ahol - pusztán az egybegyűltek szórakoztatása-meghökkentése céljából - ősi egyiptomi múmiákat csomagoltak ki, és vettek szemügyre. Ez nem is ütközött komoly akadályokba, hiszen Napóleon 1798-as első egyiptomi expedícióját követően rengeteg múmia érkezett Európába. A múmiacsomagoló- és mustráló "szeánszok" egészen a 20. század elejéig divatosak voltak.
Tutanhamon sírjának felfedezése alapvetően változtatta meg az európaiak egyiptomi múmiákhoz fűződő viszonyát. Manapság a szakértők már ritkán nyitnak fel múmiákat, inkább modern képalkotó eljárások segítségével végzik vizsgálataikat. Így ugyanis nem okoznak kárt a leletekben. A feketepiacon ugyanakkor ma is hozzá lehet jutni az ősi egyiptomi múmiák maradványaihoz.
Fotó: 123rf
A Tolna megyei Várdomb közelében találtak rá a különleges, 11. századból származó norvég ezüstérmére.