A stresszhormonok mellett az agyunk több neurotranszmittert, például szerotonint és dopamint kezd termelni, hogy ellensúlyozza a hangulati ingadozásokat. Ha azonban ez a folyamat megbomlik az alacsony glükózszint miatt, ingerlékennyé válhatunk, ami megmagyarázza a „hangry” jelenséget. Kutatások szerint a vércukorszint csökkenése nemcsak az önuralmunkat befolyásolja, hanem a másokkal való kapcsolatainkra is hatással lehet: gyakrabban veszünk fel negatív érzelmi álláspontot, ami feszültségeket okozhat a környezetünkben is.
A „hangry” hatás
A stresszhormonok mellett az agyunk több neurotranszmittert, például szerotonint és dopamint kezd termelni, hogy ellensúlyozza a hangulati ingadozásokat. Ha azonban ez a folyamat megbomlik az alacsony glükózszint miatt, ingerlékennyé válhatunk, ami megmagyarázza a „hangry” jelenséget. Kutatások szerint a vércukorszint csökkenése nemcsak az önuralmunkat befolyásolja, hanem a másokkal való kapcsolatainkra is hatással lehet: gyakrabban veszünk fel negatív érzelmi álláspontot, ami feszültségeket okozhat a környezetünkben is.