Afrikai El Dorado? Ő volt a világ valaha élt leggazdagabb embere, akiről még sosem hallottál
Steve Jobs a Kardashian család vagy akár Elon Musk mind-mind hatalmas vagyont halmoztak fel. A gazdagságuk azonban meg sem közelíti a világ valaha volt leggazdagabb emberének a fényűzését.
Afrika gyöngye
Jeff Bezos, Bill Gates, a Wall Street és a Big Tech korszakában nehéz elképzelni, hogy az emberiségnek lett volna virágzóbb korszaka. Sokan azonban úgy vélik, hogy Mansa Musa vagyona felülmúlja az összes modern milliárdosét.
Mansa Musa a 14. században uralkodott a Mali birodalom felett, és az aranyhoz való korlátlan hozzáférése miatt vitathatatlanul ő volt a valaha élt leggazdagabb ember. Ilyen felfoghatatlan fényűzés mellett, hogy lehet, hogy mégis alig tudunk róla valamit?
"A Musa gazdagságáról szóló korabeli beszámolók annyira lélegzetelállítóak, hogy szinte lehetetlen érzékeltetni, mennyire hatalmas is volt valójában" - mondta Rudolph Butch Ware, a Kaliforniai Egyetem történészprofesszora a BBC-nek.
Mansa Musa "gazdagabb volt, mint amilyennek bárki leírhatná" - írta Jacob Davidson az afrikai királyról a Money.com számára 2015-ben.
A Celebrity Net Worth amerikai weboldal 2012-ben 400 milliárd dollárra becsülte vagyonát, de a gazdaságtörténészek egyetértenek abban, hogy valójában azt lehetetlen számokkal meghatározni.
Mansa Musa 1280-ban született a királyi családban. Testvére, Mansa Abu-Bakr 1312-ig uralkodott a birodalom fölött, amikor lemondott, hogy felfedezőútra indulhasson.
A 14. századi szíriai történész, Shibab al-Umari szerint Abu-Bakr megszállottja volt az Atlanti-óceánnak és annak, ami azon túl fekszik. Állítólag 2000 hajóból álló flottával és több ezer férfival, nővel és rabszolgával indult expedícióra. Elhajóztak, és soha nem tértek vissza.
Egyesek, mint például a néhai amerikai történész, Ivan Van Sertima, úgy vélik, hogy elérték Dél-Amerikát. Erre azonban nincs bizonyíték.
Mansa Musa mindenesetre megörökölte a hátrahagyott királyságot.
Uralkodása alatt a mali királyság területe jelentősen megnőtt. Huszonnégy várost csatolt magához, köztük Timbuktut.
A királyság mintegy 2000 mérföldön át húzódott az Atlanti-óceántól egészen a mai Nigerig, magába foglalva Szenegál, Mauritánia, Mali, Burkina Faso, Niger, Gambia, Bissau-Guinea, Guinea és Elefántcsontpart területeit.
Egy ilyen nagy szárazföldi terület olyan fontos erőforrásokkal járt együtt, mint az arany és a só. Mansa Musa uralkodása idején a British Museum szerint Mali birodalma az Óvilág aranykészletének csaknem felét birtokolta. Mindez pedig királyé volt.
"Uralkodóként Mansa Musa szinte korlátlanul hozzáférhetett a középkori világ legértékesebb vagyonforrásához" - mondta a BBC-nek Kathleen Bickford Berzock, aki az Északnyugati Egyetem Block Művészeti Múzeumának afrikai művészetre szakosodott munkatársa.
"Az ő területén voltak az arannyal és más árukkal kereskedő nagy kereskedelmi központok is, és ebből a forrásból szerezte vagyonát" - tette hozzá.
Bár a mali birodalomban rengeteg arany volt, maga a királyság mégsem volt ismert.
Ez akkor változott meg, amikor a hívő muszlim Mansa Musa úgy döntött, hogy a Szahara sivatagon és Egyiptomon keresztül Mekkába zarándokol.
A király állítólag 60 000 fős karavánnal hagyta el Malit.
Magával vitte az egész királyi udvart és tisztviselőit, katonákat, griótokat (éneklő mesemondók a szerk.), kereskedőket, tevehajcsárokat és 12 000 rabszolgát, valamint rengeteg kecskét és juhot élelemként. A karaván konkrétan egy mozgó város volt.
Egy város, amelynek lakói, egészen a rabszolgákig, aranybrokátba és a legfinomabb perzsa selyembe voltak öltözve. Száz teve vontatta őket, mindegyik teve több száz font tiszta aranyat szállított. Kétségtelenül szemet gyönyörködtető látvány volt.
A látvány pedig még pazarabbá vált, amint a karaván elérte Kairót, ahol igazán megcsillogtathatták gazdagságukat.