Kiderült, hogy tényleg egészségtelenebb-e a kapszulás kávé, mint a sima

A kávéban jelen lévő akrilamid-tartalom alapján vizsgálták, hogy van-e különbség a világos és a sötét pörkölésű, a kapszulás és a sima, illetve a koffeintartalmú, valamint a koffeinmentes kávék szennyezettsége között. Ezt találták.
Tudod mi az az akrilamid?
Az akrilamid kis molekulasúlyú, szagtalan, szilárd, fehér színű vegyület, amely vízben és szerves oldószerekben egyaránt jól oldódik. Az 1950-es évektől kezdve számos ipari eljárás során alkalmazzák, például poliakrilamidok gyártásához, amelyeket többek között vízoldható sűrítőanyagként használnak fel. Tudható még róla, hogy e vegyület emberi idegméreg, amelyet a Nemzetközi Rákkutatási Hivatal a „valószínű emberi rákkeltő” kategóriába sorolt – derült ki Schmidt Noémi, a Nébih Analitikai Nemzeti Referencia Laboratóriumának munkatársa a független laboratóriumi vizsgálatokat végző WESSLNG Tudásközpont által szerkesztett és kiadott Élelmiszervizsgálati Közleményéből, amit a Pénzcentrum szemlézett.
A Swedish National Food Administration 2002-ben adott ki közleményt arról a felfedezésről, amely szerint a burgonyában és a gabonafélékben nagy mennyiségben előforduló aminosav, az aszparagin hatására, valamint a magas szénhidrát-tartalmú, hőkezelt élelmiszerekben átalakulási termékként akrilamid képződik, így az kimutathatóvá válik a különböző snack-ekben, a burgonya chips-ekben, a kenyérfélékben, a gabonatermékekben és a kávéban is. A felfedezés után egyre több vizsgálat indult a fenti élelmiszerek akrilamid tartalmának a kimutatására.
A kávéban is van akrilamid, de nem mindben ugyanannyi
Cikkünk folytatódik, lapozz!
Fotó: 123rf
Oldalak

This is a modal window.