Szegénység és elutasítás
Monet ifjúkora során a mindennapi megélhetés is komoly gondot jelentett. Közvetlen, érzelemgazdag ábrázolási módja és az impresszionizmus kezdetei sok kortársa számára érthetetlenek voltak, és hosszú ideig nem tudott anyagi sikert elérni. Évekig szűkös körülmények között élt, sokszor még vásznakra sem tellett neki, így volt, hogy kénytelen volt átfesteni régebbi műveit, hogy az új ötleteit megvalósíthassa. A művészi világ eleinte elutasító volt vele szemben, és a hivatalos kiállítások – különösen a párizsi Szalon, amely meghatározta a kor ízlését – többször visszautasították festményeit.
Monet számára különösen nagy nehézséget jelentett az, hogy saját művészi látásmódját csak kevesen értették és támogatták. Kortársaival, például Édouard Manet-val és Pierre-Auguste Renoirral együtt végül létrehozták a saját, független kiállításaikat, és 1874-ben megrendezték az első impresszionista kiállítást. Bár ma már történelemkönyvek lapjain szerepel, hogy milyen forradalmi volt ez a lépés, akkoriban a kritikusok meglehetősen negatívan fogadták az új stílust. Monet festménye, a „Napkelte, impresszió” (Impression, soleil levant) például szatirikus támadások céltáblájává vált, és éppen ebből a címből született az „impresszionizmus” elnevezés.
Fotó: Pinterest
Szegénység és elutasítás
Monet ifjúkora során a mindennapi megélhetés is komoly gondot jelentett. Közvetlen, érzelemgazdag ábrázolási módja és az impresszionizmus kezdetei sok kortársa számára érthetetlenek voltak, és hosszú ideig nem tudott anyagi sikert elérni. Évekig szűkös körülmények között élt, sokszor még vásznakra sem tellett neki, így volt, hogy kénytelen volt átfesteni régebbi műveit, hogy az új ötleteit megvalósíthassa. A művészi világ eleinte elutasító volt vele szemben, és a hivatalos kiállítások – különösen a párizsi Szalon, amely meghatározta a kor ízlését – többször visszautasították festményeit.
Monet számára különösen nagy nehézséget jelentett az, hogy saját művészi látásmódját csak kevesen értették és támogatták. Kortársaival, például Édouard Manet-val és Pierre-Auguste Renoirral együtt végül létrehozták a saját, független kiállításaikat, és 1874-ben megrendezték az első impresszionista kiállítást. Bár ma már történelemkönyvek lapjain szerepel, hogy milyen forradalmi volt ez a lépés, akkoriban a kritikusok meglehetősen negatívan fogadták az új stílust. Monet festménye, a „Napkelte, impresszió” (Impression, soleil levant) például szatirikus támadások céltáblájává vált, és éppen ebből a címből született az „impresszionizmus” elnevezés.