Több milliárddal küzdenek a női szőrzet ellen
Budapesten a legmagasabb az érték
A szőrtelenítő termékek kétszámjegyű értékbeli növekedés (12 százalék) mellett 1,6 milliárd forintos értékbeli forgalmat produkáltak, míg mennyiségben négy százalékkal bővült a piac 2019. június - 2020. május között az előző év azonos időszakához képest. Az értékbeli forgalom 40 százalékát a gyantacsíkok, egyharmadát a szőrtelenítő krémek, míg egyötödét a sima gyanta hozza. A drogéria a szőr nagy ellensége: a magyar nők háromnegyede itt szerzi be a simasághoz szükséges terméket, leginkább márkásat (90 százalék fölötti arányban) - derült ki a Nielsen kiskereskedelmi indexéből.
200 ezres eladott darabszámával a női borotvák értékben négy, mennyiségben 15 százalékkal magasabb értékbeli forgalmat realizáltak a vizsgált időszakban: alulról súrolják az éves 300 millió forintos forgalmat (284 millió forint). Tarolnak az öt- és hárompengés termékváltozatok (értékben 45 és 40 százalékos részesedéssel), és gyártói márkákra voksol a női fogyasztók négyötöde.
"A szőrtelenítési termékek forgalmát érdemben nem befolyásolta a koronavírus, a karantén alatt is hozta a szezonnak megfelelő mutatókat" - mondta Nagy Kitti, a cég ügyfélkapcsolati vezetője. "Az eladások a strandszezonban jellemzően nőnek és július-augusztusban járnak csúcsra, míg februárban több borotva marad a polcokon." A női "szőrtérképen" Budapest és környéke a legsimább: a szőrtelenítők értékbeli forgalmának mintegy fele (47 százalék), a női borotvák 49 százaléka ebben a régióban fogy. Dél-nyugaton ellenben a teljes piaci forgalom kevesebb mint egytizede realizálódik.
Szakértőnk, Tóth Zsanett legújabb írásában alaposan körbejárja az intim gyantázás témakörét. Többek között kitér arra, hogy ez a kozmetikai kezelés honnan indult, hogyan lett népszerű a nők körében, illetve miként alkalmazzuk az eljárást helyesen.