Te is sokszor nyomkodod reggelente a szundi gombot? Akkor van egy rossz hírünk
Az ideggyógyász tájékoztatása szerint komoly egészségügyi problémákat okozhat a szundi gomb nyomkodása. Szerencsére van megoldás!
Csak még pár percet…
Alig tudjuk megmondani, mikor volt utoljára, hogy nem az ébresztőóra hangjára keltünk fel. No, nem is a ketyegő vekkerre, ma már mindenki a telefonján állítja be, hogy mikor szólaljon meg a jelzés, aminek hangja egyhamar a legkevésbé kedvelt dallamok közé tartozik majd. Vannak, akiknek elég egy ébresztő, mások biztosra mennek, és 3-5-10 darabot is beállítanak. Egyeseknek sikerül rögtön felkelniük, míg sokan élnek a szundi gomb nyújtotta lehetőséggel a néhány pluszperc meleg kuckóban töltött idő érdekében. Azt gondolnánk, ennyi kis extra pihenés kijár, valójában viszont többet árt, mint használ. A veszélyekről Buda Botond ideggyógyász adott tájékoztatást a hirado.hu-nak.
Életünk közel egyharmadát átalusszuk, méghozzá különböző fázisokban. Éjszakai kalandunk a felületes alvás első, majd második fázisával indul, ezután következik a mély alvás. Ezt követi követi a körülbelül negyedórányi úgynevezett REM-alvás, az álmodással járó, ébredésközeli, rövidebb alvásszakasz. Ilyenkor agyunk meglepő mértékben aktív, ennek ellenére ez messzemenően pihentető, regeneráló fázisa az alvásnak. Elengedhetetlenül fontos ahhoz, hogy a reggeli ébredés után összeszedetten, koncentráltan vághassunk bele a következő napba.
E három fázis mintegy kilencven percig tart. Egy kellő hosszúságú alvás során a másfél órás alvási ciklusok akár ötször-hatszor is megismétlődnek. Azonban hiába alszik valaki akár kilenc-tíz órát is: ha ezt az alvást bármilyen okból, akár csak néhány másodperces úgynevezett „mikroébredések” sora darabolja föl, akkor az alvás létfontosságú funkciói közül jó néhány súlyos zavart szenved.