Risi e bisi: egy nagyszerű olasz, húsmentes fogás a böjti időszak jegyében
Ez a rizottó gyorsan a család kedvencévé válik majd.
Exkluzív receptek Topár Gábortól
Van, aki hosszú csipeszekkel hajómakettet épít üvegpalackokba, más bélyeget gyűjt és albumokba rendez, vagy azon munkálkodik, hogy minél gyorsabban minél messzebb tudjon futni - én meg főzni szeretek. A főzés kikapcsol: már a felkészülés és a tájékozódás is szórakoztat, ráadásul éhen sem maradok, ami tiszta haszon. Örömmel osztom meg a jól sikerült receptjeimet, a sikertelenekről pedig mélyen hallgatok.
„Az ínyencség az ember kizárólagos kiváltsága.”
Jean Anthelme Brillat-Savarin
Risi e bisi
Hozzávalók:
- olívaolaj
- kis fej hagyma
- 20 dkg kerek szemű rizs
- 1 dl száraz fehérbor
- 1 liter alaplé (vagy 1 db marhahúsalap kocka és 1 liter víz)
- parmezán
- diónyi vaj
- petrezselyem
- só, bors
Ismerősen cseng az elnevezés, az olaszok számára mégis kicsit más ételt takar, mint amit
itthon rizibizi néven enni szoktunk. Risi e bisi (magyarul rizs és borsó) igazából egy borsós rizottó. Na de milyen is a rizottó igazából? Aki veszi magának a bátorságot, hogy megmondja a tutit, hamar szembesül vele, hogy vannak jónéhányan, akik szerint nem pontos a meghatározása. Annyi biztos(nak tűnik), hogy a rizottó egy olyan, kerek szemű rizsből készül étel, mely lassan, egyszerre kevés folyadékkal, állandó kevergetés mellet készül, aminek köszönhetően a rizsszemekből kioldódó keményítő a főzőlével csodálatos emulziót alkotva fantasztikus krémes elegyet. Innentől a variációk száma végtelen: főzhetünk bele gombát, szárított paradicsomot, sütőtököt, borsót, ehetjük egytálételként vagy köretként húsokhoz. Hogy mégis elviselhetővé redukáljuk a rizottó-univerzumot, álljon itt okulásul, hogyan készült ez a risi e bisi:
Elkészítés:
Egy evőkanálnyi olívaolajon megdinszteltem egy kisebb fej hagymát, ráborítottam 20 dkg
kerek szemű rizst, elkevertem és pirítottam 2-3 percig. Felöntöttem 1 dl száraz fehérborral, megkevertem, és amikor az elforrt, hozzáadtam egy húsleves alapkockát, és felöntöttem 2 dl vízzel. (komolyabb receptekben itt alaplevet említenek levesalap helyett, de ez a recept és az írója sem veszi magát annyira komolyan.) Megborsoztam és innentől rendszeresen kevergettem, és ügyeltem rá, hogy ne fogyjon el a folyadék, mindig éppen hogy lepje el a rizst. Közben azért eszembe jutott, hogy mit is főzök, így elővettem a mélyhűtőből a zöldborsót, és nagyjából két maroknyit a rizshez adtam. Amikor a rizsszemek már elég egyértelműen megduzzadtak, és megpuhultak, de még nem péppé, és az egész étel nem sűrűsödött be nagyon, levettem a tűzről, belekevertem egy nagy csipet reszelt parmezánt, egy diónyi vajat és egy kis csokor apróra vágott petrezselymet.
Kész!