Ezért választunk olyan párt, aki a szöges ellentétünk
A kapcsolatok az első pár hónapban általában jól működnek. Aztán kijönnek az ellentétek, és kiderül, nem is hasonlítunk annyira egymásra, mint hittük. Miért történik mindez? Szakértőnk, Kováts Krisztina cikkét olvashatjátok.
Hol akad el boldogságunk – párunk végletességén?
Valamit el kell intézni/ sietünk barátainkhoz, de párunk lassú, szöszmötöl. Nem bírjuk, szóvá tesszük, elkezdjük sürgetni. A végére persze összevitatkozunk, el is rontjuk a programunkat, napunkat. Családtagjaink mindent szerteszét hagynak a lakásban, hiába pakolunk utánuk. Értetlenül állunk, hogy miért kell mindennap megküzdeni azért, hogy rend legyen? Szeretnénk valamit elmesélni kedvesünknek, de nem jutunk szóhoz, ha egy pillanatra mégis, hamar belénk fojtja. Ő csak mondja, mondja történeteit, okosságait, tanácsait. Feszít belül. Olyan jó lenne, ha meghallgatna, de erre szinte semmilyen esélyünk nincs.
Valaha nagy reménnyel indult a kapcsolatunk, de egyre kevésbé érezzük magunkat jól, komfortosan párunk vagy egy kedvesnek vélt személy társaságában. Egyre távolabb kerülünk egymástól, egyre inkább érezhető a szakadék létrejötte.
Ha még csak kapcsolatunk elején tartunk, meglehet, lenyeljük a békét. Elhisszük, hogy valamit nem jól látunk, átmeneti üzemzavar áll fenn. Ám, ha már több éve együtt élünk, már nincs mibe kapaszkodnunk, hisz annyi kört megfutottunk, s szinte semmi sem változik.
Hol akad el boldogságunk? Miért nem olyan a párunk, kedvesünk, amilyenek mi vagyunk? Miért nem kapunk hozzánk hasonló lendületeset, rendszeretőt, hallgatni tudót? Miért vonzzuk be gyorsaságunk ellenére a lassút, rend-és tisztaságszeretetünk mellé a rendetlent, csendességünkhöz a szószátyárt, vagy épp fordítva.