Ezért választunk olyan párt, aki a szöges ellentétünk
A világ egyensúlyra törekszik
A világ rendje az Egyensúly. Minden a kiegyenlítődésre törekszik, s ez alól az ember sem kivétel. A Föld kétpólusú. Törvényszerű, hogy ha a középtől eltérünk, valamiben túlzásba esünk, ott megjelenik a másik véglet, hogy az egyensúly fennmaradjon. Talán a másik épp a mássága miatt vonz. Az, hogy ő sosem rohan, sosem kapkod. Jól esik energiájába beleülni, csak úgy lenni, békésen, nyugodtan. Elcsitítja zakatoló gondolatainkat, rohanó életünket.
Tetszik a másikban, hogy mindenre van ideje. Nem akarja még a padlót is felszedni, hogy alatta is kitakarítson. Helyette együtt vagyunk, moziba megyünk, sétálunk. S amúgy is, az a lazaság, könnyed hanyagság olyan menő! Míg nekünk semmire nem jut idő, mert mindig van mit tenni, tisztítani, ő kényelmesen olvas, barátaival programokat szervez. Élvezzük a másik szórakoztató, nagy dumáját, amivel persze, hogy levesz mindenkit a lábáról, minket is. Mellette sosem lehet unatkozni, hisz egyik sztoriból a másikba hajlik át.
Miért változik meg pozitív véleményünk? Amiért ma nem szeretjük, az volt hajdan a leginkább vonzó benne? Bármelyik végletbe hajlunk, a világ egyensúlyra való törekvése biztosítja számunkra az ellenpólus megjelenését. Gyorsak vagyunk – lassút vonzunk be. Rendmániások vagyunk – rendetlen kerül mellénk. Hallgatagok vagyunk – szószátyár jár nekünk. Minél inkább türelmetlenek, rendmániások, hallgatagok vagyunk, annál inkább szükséges a nyugodt, könnyed, bőbeszédű társ, kapcsolódás. Nem lehet másképp!