4 tiszta vizű tó hazánkban, amiben meg kell mártóznod
Még tart a nyár, és nem csak a Balaton létezik, íme, négy gyönyörű és tiszta vizű tó az országban, ahová érdemes ellátogatnod.
Hévízi-tó
A Hévízi-tó közel négy és fél hektáros kiterjedésével Európa legnagyobb melegvizes tava, amely gyógyító erejét a benne található kalciumnak, magnéziumnak, hidrogén-karbonátnak, kénnek és radonnak köszönheti. A Hévízi-tó nem véletlenül hazánk egyik legnépszerűbb fürdőhelye, hiszen vizében télen-nyáron bármikor meg lehet mártózni, hőmérséklete ugyanis évszaktól függően 35 és 24 Celsius-fok között ingadozik.
A Hévízi-tó a 18. század végétől működik gyógyfürdőként: az első fürdőházat Festetics György még tutajokra építtette, amelyet az 1800-as években cölöpökre telepített fürdőházak váltottak fel, a mostani fürdőt néhány évvel ezelőtt újították fel. A tó egyik különlegessége, hogy felszínén indiai vörös tündérrózsák úszkálnak, amelynek hosszúvirágú alfaját a 19. század végén Lovassy Sándor, a keszthelyi Gazdasági Akadémia tanára honosította meg.
Fertő-tó
A Sopron közelében található Fertő-tó területén Magyarország és Ausztria osztozik. Több mint 1100 négyzetkilométeres vízgyűjtő területével Közép-Európa harmadik legnagyobb állóvize, a Balaton után pedig a második legkönnyebben felmelegedő tava, hőmérséklete nyáron akár a 30 Celsius-fokot is elérheti. Természeti adottságai és élővilága miatt 2001 óta a világörökség része, a tó és partvidéke pedig a Fertő-Hanság Nemzeti Park részét képezi.
A mintegy húszezer éves Fertő-tó vizében és iszapjában sok a nátrium, ezért gyógyhatásúnak tartják, mélysége pedig általában 50-60 centiméter, de a legmélyebb helyeken sem haladja meg a 180 centimétert. Érdemes ide ellátogatni, hiszen a fürdés mellett rengeteg madárral is találkozhatunk, a Fertő-tó ugyanis hazánk egyik legfontosabb madárlelőhelye: itt fészkel vagy vonul át többek között számos lúd, réce és gémfajta, de láthatunk rétisast, vándorsólymot és kékbegyet is.
Velencei-tó
A Velencei-hegység lábánál található Velencei-tó a Balaton mellett hazánk egyik leggyakrabban látogatott üdülőhelye. A 26 négyzetkilométer területű tó vize nátriumban és magnéziumban gazdag, amely azon túl, hogy felfrissíti a fürdőzők szervezetét, a reumatikus fájdalmakat is enyhíti. Magyarország második legnagyobb természetes tavának mélysége átlagosan másfél méter, a sekélység miatt pedig vize a tűző napon könnyen és hamar felmelegedik, ezért egyúttal ez Európa egyik legmelegebb tava is.
Területének egyharmadát nádas borítja, amely olyan madaraknak nyújt otthont és menedéket, mint a barna rétihéja, a búbos vöcsök, a dankasirály, a kanalasgém, a kékes rétihéja, a kis vöcsök vagy a nagy kócsag. A rezervátumban vaddisznók élnek, a vidrákról nem is beszélve. A földtörténeti szempontból fiatalnak számító, mindössze 12-15 ezer éves tó szabályozása az 1960-as évek második felében kezdődött, ezzel sikerült megakadályozni a kiszáradását.
Palatinus-tó
Esztergom legnagyobb tava a fentiekkel ellentétben nem természetes, hanem mesterséges eredetű bányató, amely az ötvenes években a homokkitermelés miatt keletkezett. Innen indult ugyanis a dorogi homokvasút, amely homokot szállított a dorogi bányákba törmelékanyagnak. Az azóta eltelt évek alatt betelepült ide az élővilág, különlegessége pedig, hogy Magyarország legtisztább vizű tavai között tartják számon, amelyet csak talajvíz táplál.
A fürdőzni és horgászni vágyók előszeretettel látogatnak ide, hogy közel húsz Celsius-fokos vizében megmártózzanak, amiről a számok is tanúskodnak: évente több tízezren fordulnak meg a 27 hektáros strandon, ahol csónak- és vízibicikli-kölcsönző is működik, a vízicsúszdáról nem is beszélve. 2006-ban Búvármúzeum nyílt meg a tóban, melynek mélysége átlagosan tíz méter, nevét pedig a budapesti vendégeknek köszönheti, akik szerint a víz minősége legalább olyan jó volt, mint a fővárosi Palatinus Strandfürdőé.
Oldalak
