A szakemberek 2012 májusában és júniusában figyeltek fel egy-egy olyan eseményre, melynek során több ezer elpusztult hal tűnt fel a felszínnél. Háromdimenziós modellezés segítségével detektáltak egy mechanizmust, mely magyarázatot adhat a jelenségre: az alacsony oxigéntartalmú víz, mely a part közelében feláramlik és eléri a felszínt, könnyedén elpusztíthatja az állatokat.
A Kineret-tóban évente egyszer kerül sor ilyen feláramlásra. Nyaranta a víz jellemzően rétegekbe rendeződik, hogy egy meleg felső, egy hűvös alsó és egy köztes réteg képződjön. Ezeket erős hőmérsékleti gradiensek is elválasztják egymástól. A nyugati szelek belső hullámokat okoznak az állóvízben, melyek az alsó rétegekből a hideg, oxigénhiányos vizet a felszín felé hajtják. Ha a feláramlás röviddel a rétegek kialakulása után következik be, a halak nem tudnak elmenekülni az oxigénhiányos vízből, és a felszínen halálukat lelik.
Fotó: 123rf
A szakemberek 2012 májusában és júniusában figyeltek fel egy-egy olyan eseményre, melynek során több ezer elpusztult hal tűnt fel a felszínnél. Háromdimenziós modellezés segítségével detektáltak egy mechanizmust, mely magyarázatot adhat a jelenségre: az alacsony oxigéntartalmú víz, mely a part közelében feláramlik és eléri a felszínt, könnyedén elpusztíthatja az állatokat.
A Kineret-tóban évente egyszer kerül sor ilyen feláramlásra. Nyaranta a víz jellemzően rétegekbe rendeződik, hogy egy meleg felső, egy hűvös alsó és egy köztes réteg képződjön. Ezeket erős hőmérsékleti gradiensek is elválasztják egymástól. A nyugati szelek belső hullámokat okoznak az állóvízben, melyek az alsó rétegekből a hideg, oxigénhiányos vizet a felszín felé hajtják. Ha a feláramlás röviddel a rétegek kialakulása után következik be, a halak nem tudnak elmenekülni az oxigénhiányos vízből, és a felszínen halálukat lelik.