Húzós, ülő, kombi, kabinos – síliftek a kényelem szolgálatában
Még csak a síszezon elején járunk, de a liftek már javában dolgoznak. Rendkívül fontos szerepet töltenek be – minőségüktől is függ, hová látogat, és hol költi el a pénzét a téli sportolást kedvelő turista.
Önmagában is nagyon sokat mond, hogy a legutóbbi statisztikák szerint Ausztriában 2536 lift szolgálja a síelőket. Amikor eldöntjük, hová utazunk, a hóbiztonság mellett a pályára szállítás minősége is rendkívül fontos. A néhány évtizeddel ezelőtt még nagyon elterjedt húzós liftek a jobb terepeken már egyáltalán nincsenek használatban, mert az elkényelmesedett síelők ezeket már nem szeretik. Valamire való terepet már csak 4-6-8 ülőhelyes, melegített, felxivel védett ülőliftek vagy kabinos felvonók szolgálnak ki, ezek felváltva üzemeltetése egy sodronyon a kombilift.
Már nem épülnek új sípályák
Utánajártunk a síelők számára fontos témának, ezért a múlt héten találkoztunk Claus Steinlechnerrel, a leghóbiztosabb osztrák sítelepülés, Obertauern Síliftszövetségének elnökével. Ez a meglehetősen furcsának hangzó titulus rendkívüli befolyást rejt magában, hiszen a településeken a liftek általában gazdag családok birtokában vannak. Olyanokról van szó, akik még a síturizmus hőskorában megvették azokat a hegyeket, ahol később pályarendszereket alakítottak ki. Akkor még könnyebben ment minden, a zöldek kifogásai nem jelentettek veszélyt. Így vált lehetségessé, hogy Ausztriában jelenleg 24 000 hektáron kanyarogjanak kiépített sípályák.
Manapság már nagyon nehéz megkapni az engedélyt újabbak kiépítéséhez, ezért inkább a minőség javítására törekszenek. A könnyen jegesedő kanyarokat letörik, a fekete pályák legveszélyesebb szikláit kirobbantják – erre van lehetőség, de újabb területeket már nem lehet elvenni a természettől. Obertauernben például 26 lift dolgozik, s szolgál ki 100 kilométernyi pályarendszert. Steinlechner elmondta, új liftet már nem építenek, de a jelenlegieket korszerűsítik – már ha erre szükség van. A szakember úgy számol, egy modern lift 20 év alatt hozza vissza a befektetett pénzt.Bár Steinlechner nem árult el részleteket, de a hivatalos statisztikai adatokból kibányásztuk, hogy Ausztriában a tavalyi idényben a síliftekből származó összes bevétel megközelítette (pénzünkben kifejezve) a ezer milliárd /!/ forintot.
Ott a legtöbb pénz, ahol a forgalom
Igazságosan osztják el a bevételeket a településeken, mert a liftek kihasználtsága más és más. A húzósok vagy ülősök kapacitása alacsony, míg a 8-10 személyes, fűtött ülőlifteket imádják a turisták, nem beszélve a kabinosokról, mert ott aztán nincs semmiféle kényelmetlenség, s még a szél sem fúj, nem beszélve arról, hogy ezek nagyon sok síelőt tudnak szállítani.
Az összbevételt elosztják a liftek kihasználtságával, így biztosan oda vándorol a legtöbb pénz, ahol a legtöbben síelnek. Az örökké titokzatos pénzember természetesen ezt sem fogalmazta meg pontos számokban, de azért annyit elárult, hogy Obertauernben a legfrekventáltabb liftet használja a síelők hét százaléka.
A biztonság mindenekelőtt
Hermann Pöhl a Zehnerkarbahn kezelője több mint kétezer méteres magasságban megmutatta, milyen biztonsági rendszer működik. Általában azt kérdezik a legtöbben, mi történik, ha áramszünet van? Nos, ilyen Obertauernben nagyon-nagyon ritkán történik, de minden lift géptermében van egy dieselmotor, amit szükség esetén bekapcsolnak, s a kabinok, vagy a székek rendben leérnek a völgyállomásra.
A kezelőszemélyzet minden nap reggel hatkor megy fel három kabinnal a csúcsra, ekkor tartanak próbákat. A legfontosabbnak azt tartja, hogy az acélsodrony legyen rendben, mert ha az elszakad, akkor nagy baj van. Ezért aztán naponta nézik vizuálisan, hetente átvizsgálják, de a hatóságok minden esztendőben átvilágítják speciális készülékkel is, ami a legkisebb károsodást is jelzi. Húsz esztendő során eddig egyszer kellett cserélni, ami igencsak nehéz feladat, mert közel 4 kilométer acélsodronyt kell be- és kicsörlőzni.
Fotók: Oltványi Tamás
Oldalak
