„Nem szeretnék bántani másokat” – Caramel elárulta, miért írta meg élete felkavaró történeteit
Szerdán délelőtt tartották Molnár Ferenc Caramel első, önéletrajzi jellegű könyvének bemutatóját, melyet Szily Nóra segítségével hívott életre. Az énekes köztudottan zárkózott, csak keveseket és nehezen enged magához közel, a köteten keresztül azonban az olvasók most új, eddig ismeretlen oldalát ismerhetik meg. A sajtótájékoztató után mi is beszélgettünk az érzékeny lelkű művésszel, aki minden kérdésünkre a tőle megszokott őszinteséggel válaszolt.
A sajtótájékoztató során említetted, hogy négy évvel ezelőtt már született egy könyv, ám az akkor nem jelent meg. Mi volt ennek az oka? Miért érezted úgy, hogy most viszont eljött ennek az ideje? Megváltozott benned vagy körülötted valami?
Nem én próbálkoztam meg vele, hanem az akkori menedzsmentem. Akkor úgy döntöttem, hogy mégsem szeretném, ha megjelenne. Az egy másik könyv volt. Nem voltam még kész arra, hogy ez megjelenjen, hogy elmeséljek bizonyos történeteket. Nem voltam annyira érett. Akkoriban sokkal több mindent vettem magamra, jobban megviseltek dolgok. Mostanra kicsit lazultam ilyen tekintetben, ma már nem annyira érdekel mások véleménye. Akkoriban jobban meg szerettem volna felelni másoknak. Azt is gondoltam, hogy a rólam kialakult képbe nem feltétlenül fér bele ez a fajta kitárulkozás. Úgy hittem, hogy nem biztos, hogy jót tenne. De hát, változunk…
Azt is mondtad, akkor rossz volt visszaolvasni bizonyos történeteket, kellemetlenül érezted magadat miatta.
Igen, rossz volt. Voltak benne olyan dolgok, amiket rossz volt visszaolvasni. Ebben a könyvben is vannak olyan dolgok, amik felkavarnak, vagy megviselnek. Kicsit hasonlít a zenéhez, ez is egy érzelmi műfaj, csak sokkal kevesebb mellébeszéléssel.
Kiknek szánod a Caramel című könyvedet? A rajongóknak vagy esetleg azoknak, akikkel együtt átélted ezeket az eseményeket?
Jó kérdés, ezen nem is gondolkodtam. A reflexszerű válaszom az lenne, hogy senkinek! Nincs konkrét célcsoportom. Nincs benne konkrét üzenet, amire azt mondom, hogy akkor ez a könyv az X-nek, az Y-nak vagy a pékeknek vagy az énekeseknek szól. Ha mindenképpen szeretnék valami konkrétumot mondani, akkor a családoknak szól. A szülőknek és felnőtt gyerekeknek, azoknak, akik hozzám hasonló történeteket hurcolnak magukkal a lelkükben. Igen, talán éppen nekik szól.
Tervezel folytatást? Egy újabb könyvet?
Szerintem nem. Nem, mert ez nekem így is egy nagyon nehéz vállalás volt. Éveket dolgoztam azért, hogy erre képes legyek. Azért, hogy el tudjam mesélni ezeket a sztorikat, ez nem volt egy egyszerű dolog. Ezért azt érzem jelen pillanatban, hogy nem lesz folytatás. Ha lenne még majd valamilyen könyv az életemben, az nem ilyen jellegű lenne. Szerintem az egy tőlem független történet lenne.
Nem aggódtál esetleg, amiatt, hogy lesznek olyanok, akik megsértődnek, amiért egy könyvben írtad meg ezeket a történeteket?
Próbáltam szalonképes maradni, például nem írtam konkrét neveket. Nagyon remélem, hogy nem lesz ilyen. Ennek a könyvnek nem az a célja, hogy bántson. Ha valami miatt féltem, akkor emiatt. Egyáltalán nem szeretnék bántani másokat a történetemmel. Nagyon bízom benne, hogy nem lesz olyan, aki ezt magára veszi és megbántódik. Nem ez a cél. A legnagyobb félelmem a könyvvel kapcsolatban az volt, hogyha ezeket a történeteket elmesélem, vajon megbántok-e másokat. Nem szeretnék rossz érzéseket kelteni. Nem szeretek bántani, nekem ez nem is megy reflexszerűen. Más volt az indíttatásom. Szóval ebben reménykedem. Biztos lesz ennek ellenére is, aki megsértődik, de hát vagy őszintén beszélünk egy könyvben, vagy nem. Eldöntöttem, hogy megpróbálok őszinte lenni, és ehhez próbáltam magam tartani. Szerettem volna ezt a könyvet úgy megírni, hogy ne a félelmeim vezéreljék a sorokat, hanem valami más.
Lapozz, a beszélgetés a következő oldalon folytatódik!
Fotók: facebook.com/molnarferenccaramel, femcafe.hu
Oldalak
Hasonló cikkek
