Letaglózta a legendás magyar színészt, hogy 21 évesen, agydaganatban hunyt el a menyasszonya
24 évvel ezelőtt hagyta itt az árnyékvilágot Benkő Gyula.
Kossuth-díj nélkül is igazi színésznagyság volt
Sosem kaphatta meg a Kossuth-díjat, mégis a hazai színjátszás etalonjai között emlegették: 24 évvel ezelőtt, 1997. június 30-án hajtotta örök álomra fejét Benkő Gyula, a kiváló magyar színész, aki érces, nagyvilági modort sugárzó orgánumával, sokrétű, érzékeny és finom játékával, arisztokratikus alkatával sajátos művészi stílust teremtett.
Benkő 1918. augusztus 22-én Budapesten látta meg a napvilágot idősebb Benkő Gyula utószülött fiaként. Örökölte hősi halottként számon tartott édesapja posztumusz vitéz rend-beli címét, ám a kitüntetés sajnos nem könnyítette meg a napi boldogulását. Szűkös, nehéz és megpróbáltatásokkal tarkított gyermekkor jutott neki osztályrészül. A Józsefvárosban cseperedett fel, a család szomszédai főként iparosok voltak, s édesanyjának gyárban kellett dolgoznia, hogy felnevelhesse a majdani színművészt. Benkő Gyula a Széchenyi Gimnáziumban érettségizett, és - bár egy időben konflis kocsisnak, valamint újságírónak is készült - végül a Színművészeti Akadémiára jelentkezett. Ezt a képzést 1939-ben végezte el - Ódry Árpád osztályába járt -, majd az intézmény falai közül kikerülve a Vígszínháznál kapott állást. Előbb csupán ösztöndíjasként, később rendes tagként tevékenykedett a Szent István körúti teátrumnál.