Ezért érzed magad borzalmasan, amikor vissza kell hallgatnod a saját hangod: A válasz meglepő!

Veled is megtörtént már, hogy visszahallgattad a saját hangod egy felvételen és elborzadtál, annyira kellemetlen volt? Sokan érzik ezt így és erre a jelenségre is megvan a tudomány válasza.
Hangkonfrontáció
Philip Holzman és Clyde Rousey pszichológusok alkották meg a "hangkonfrontáció" kifejezést e jelenség meghatározására még 1966-ban. Alapvetően az ok, amiért mindannyian annyira kellemetlenül érezzük magunkat, mikor egy felvételen visszahalljuk a hangukat, az, hogy a beszéd közben hallott hangunk alapján más típusú elvárás alakul ki bennünk a hanguk milyenségét illetően, és amikor egy felvételt hallunk vissza, egyszerűen csalódottak vagyunk, azonban a jelenség ennél valamelyest összetettebb.
Fiziológiai okok
Amikor a saját hangodat hallod lejátszva egy felvételen, a hang a levegőn keresztül a füledbe jut a "légvezetésnek" nevezett folyamat során - írja a The Conversation. Amikor a hang eléri a fület, rezgésbe hozza a fül csontjait, amelyek jeleket küldenek az idegrendszernek, hogy az regisztrálja őket, bármi is legyen az: nyelv, építkezés a földszinten, vagy a macskád nyávogása.
Amikor azonban a mindennapi életben beszélünk, akkor nem csak külsőleg, a levegőn keresztül, hanem belsőleg, a fejünkben lévő csontokon keresztül továbbított hangot is halljuk. Amikor a hang a csontokon keresztül halad a levegővel szemben, sokkal alacsonyabb frekvencián szólal meg, mivel a hanghullámok különböző közegekben másképp terjednek. Ennek eredményeképpen a visszaadott hangunk jellemzően magasabbnak és vékonyabbnak hangzik. A hangkonfrontáció akkor következik be, amikor azt várjuk, hogy a hangunk úgy hangozzon, ahogyan a mindennapi életben halljuk, azonban ez mégsem így történik.
Pszichológiai okok
Egyesek talán szeretik a saját hangjukat. A Perception című folyóiratban 2013-ban megjelent egyik tanulmányban a pácienseknek tudtukon kívül olyan hangmintákat játszottak le, amelyek között a sajátjuk is szerepelt. Utána következetesen vonzóbbnak ítélték saját hangjukat, mint másokét.
Ez adta a tippet Holzmannak és Clyde Rouseynak arra, hogy talán nem csak ez a fiziológiai magyarázat játszik szerepet. Az ezt követő vizsgálatok során azt is felfedezték, hogy a hangkonfrontáció azért fordul elő, mert beszéd közben személyiségünk olyan aspektusait - amit ők "nyelven kívüli jelzéseknek" neveztek - érzékeljük, mint a szorongás, a határozatlanság vagy a düh, és ez kellemetlen lehet számunkra. Ez visszautal a hangi konfrontáció elvárás kontra valóság elemére. Társas lényekként kényelmetlenül érezzük magunkat, ha a hangunkban olyan aspektusokat hallunk vissza, amelyek eltérnek attól, ahogyan a fejünkben elképzeljük magunkat.
Lapozz!
Oldalak
