Bogyó, Babóca, Bori, Harusnya és a többiek - Ezért nagyon fontos, hogy mesét olvass a gyereknek
A meseolvasás kapcsán az embernek gyakorta saját gyerekkori emlékei jutnak eszébe, amikor szülei, rokonai vagy ismerősei olvastak fel egy-egy csodaszép történetet neki. Kicsiként az átélt történet fantasztikuma és az általa megtestesített képzeletvilág mindenek felett áll, ám szülőként az ember már tudja, hogy mindezeken kívül mennyi hasznos hozadékkal jár, ha rendszeresen olvas mesét gyermekének.
Édesanyák, figyelem!
Időpont: 2024.05.23. 16.00 - 20.00
Helyszín: Magnet Ház (1062, Budapest, Andrássy út 98.)
Jegyek ide kattintva vásárolhatók!
A konferencián jelenlévők között kisorsolásra kerül 3 db 50.000 Ft értékű Rossmann ajándékutalvány, valamint további értékes ajándékokkal készülünk.
Az esemény támogatója a Rossmann és a FruttaMax.
Hiába a modernizáció, a televízió és a kapott képi ingerek megjelenése, napjainkban még mindig az egyik legjelentősebb elfoglaltság, melyet gyermekünknek nyújthatunk, a meseolvasás. Rengeteg jó és hasznos – gyerekeknek szánt műsor és mese megy a tévében –, de abban mind egyetérthetünk, hogy egyik sem veszi fel a versenyt a kicsit fantáziáját fejlesztő gyermekmesékkel. Ha pedig rendszeresen olvasunk a gyerekeknek, nemcsak szókincsük gazdagodik, de ezzel komoly szerepet vállalunk a személyiségfejlődésük rögös útjában.
A mese tanít, nevel és bátorságra ösztönöz
Tudjuk, sokkal egyszerűbb olykor a gyerekeket úgy lefoglalni, hogy beültetjük a tévé elé, és korosztályuknak és érdeklődési körüknek megfelelő képi tartalommal látjuk el őket. A szülőknek nem mindig van lehetőségük és idejük arra, hogy egy gyereket kellő módszerekkel lefoglaljanak, pedig az olvasásnak igenis nagyon fontos szerepe van a kicsik életében. Gondoljunk csak bele, mennyire meg tudjuk alapozni vele gyermekünk későbbi érdeklődését és sikereit az olvasás és az iskola világában?
A mese tanít és nevel, hiszen általa a gyerekek egy olyan, szülő által elolvasott, általuk pedig elképzelt fantáziavilág részesei lehetnek, melyekben a kalandokat és kihívásokat a mese szereplőivel és főhőseivel együtt kell megoldaniuk. Ugye milyen izgalmas tud lenni, amikor felnőttként faljuk egy könyv oldalait, és minél mélyebbre ássuk magunkat a történetben, hogy aztán a végére megtudjuk, mi fog történni az adott sztoriban? Ilyen hatása van a meseolvasásnak is a gyerekekre, ugyanis általuk a kicsik megélik a történéseket és fejleményeket, és izgatottan várják, mi sül ki a végére a történetből.
Mivel a tündérmesék és gyereksztorik mindig jóra végződnek, a gyerekek a történetek végén le tudják vonni a konzekvenciákat és tanulságokat a történetből, és megnyugodva konstatálják, hogy kellő bátorsággal, önbizalommal igenis győzhet a jó, és veszíthet a rossz. Ezáltal egyfajta pozitív jövőkép alakul ki bennük arra vonatkozóan, hogy a reményt sosem szabad feladni, és minden helyzetből van kiút – még akkor is, ha lehetetlennek tűnik.
Segítség a stressz és az érzelmek feldolgozásában
A kicsiket a mindennapok folyamán ugyanúgy érik ingerek, mint a felnőtteket. Ezeket pedig a saját szintjükön meg kell tanulniuk kezelni. Olykor azonban egy gyerek is lehet feszült, stresszes, ideges valami miatt, ami felgyülemlett és kezeletlen indulatot válthat ki benne. A mesék által azonban erős érzéseit könnyebben tudja kezelni, és mind lelkileg, mind pszichésen megnyugszik. A felolvasott történetek segíthetnek a kicsiknek átlendülni egy-egy holtponton és segítenek valamilyen negatív eseménynek a feldolgozásában, tehát mondhatni, hogy egyfajta gyógyírként is szolgálhatnak.
Mivel a történetekben egyaránt van jó és rossz, így kézenfekvő, hogy nemcsak a kedves dolgok elevenednek meg a gyerekekben, hanem ugyanúgy megismerik a dühöt, a gonoszságot, a félelmet, az erőszak egyes formáit, ugyanakkor az igazságtevéssel, a helyzetek megoldásával és a boldog végkifejlettel is találkoznak, ezáltal fejlődik érzelmi intelligenciájuk, és sokkal empatikusabbá válhatnak.
A mese mindemellett élénkíti a fantáziát és a képzelőerőt, ami egy kisgyerek szempontjából egyáltalán nem elhanyagolható dolog. A rajzoláshoz hasonlóan fejleszti a kreativitást és segít az érzelmek felszínre hozatalában. Kutatások kimutatták, hogy azok a gyerekek, akik több felolvasott mesét hallgatnak, jóval találékonyabbak, kreatívabbak, és sokkal gazdagabb a szókincsük, mint azon társaik, akik ezt a remek tevékenységet kihagyják az életükből vagy kevésbé csinálják.
Nem utolsó sorban kiválóan erősíti a szülő-gyermek kapcsolatot és szorosabbá teheti, ha minden nap mesélünk gyermekünknek, hiszen ezzel növeljük a minőségi együtt töltött idő és a meghitt pillanatok mennyiségét. Érdemes mindig a történet befejeztével megbeszélni a kicsikkel, milyen következtetéseket vontak le a meséből, kikkel tudtak azonosulni és miért, milyen pozitív vagy negatív élményeik vannak a hallottakból. Hogyha gyermekünk még kisebb, ezáltal nincs lehetőségünk rá, hogy megvitassuk ezt vele, mondjuk el saját magunk neki a tanulságot. Természetesen kisebb korban még egyszerűbb történeteket olvassunk a gyerekeknek, és minél nagyobb egy gyerek, annál kevesebb képet és illusztrációt tartalmazzon a könyv.
Milyen a jó mese?
Lehet, hogy elsőre értelmetlennek tűnik a kérdés, hiszen, hogy is lehetne egy mese rossz? Ám ha az ember felteszi a kérdést hangosan magának, igenis van min elgondolkodnia, hiszen egyáltalán nem mindegy, hogy milyen könyvet olvasunk fel szeretett csemeténknek. Ennek függvényében a jó mese:
- Illeszkedik a gyerek értelmi és érzelmi fejlődéséhez: hiába olvasunk egy képpel teli, pár sor szövegezésű mesekönyvet, ha gyermekünk már nagyobb és komolyabb történeteket igényel, és ugyanígy igaz fordítva is; ne tárjunk elé bonyolult, nehezen feldolgozható témát, ha még érzelmileg nem érett rá.
- Tanít és érzelmeket vált ki: fontos, hogy legyen egy központi történet, mely köré épül a mese, és ennek végén a gyerek ki tudja fejezni mindazt, amit megmozgatott érzelemvilágában a történet, illetve a szereplők. Legyen benne tanulság vagy valamilyen erkölcsi norma, amit át akar adni a könyv számára.
- Varázslatos, de a realitás talaján marad: minden kornak megvan a maga jellemzője, azaz, hogy milyen típusú mesét olvassunk. A varázsmeséket 4 éves kor után érdemes elkezdeni, ugyanis ekkorra már a gyereket különbséget tudnak tenni a varázslat és a valóság között. Az idősebb korosztálynak pedig olyan sztorikat olvassunk, melyek – bár fantáziadúsak, mégis a realitás talaján mozognak. Kibogozhatatlan mesét, aminek se füle, se farka, értelmetlen eléjük tárni.
- Megfelelő mennyiségben tartalmaz képet és szöveget: egy kisebb, 2-3 éves gyereknek még rövidebb meséket érdemes mondani, amik például állatokról szólnak, és megfelelő mennyiségű képet tartalmaznak. A 4-5 éves korosztálynak már javasolt olyan könyvet vásárolni, melyben illusztráció jelleggel van egy-egy kép. Ez azért fontos, mert ha túl sok a kép, gátolja a fantázia kialakulását és a történet sajátosan elképzelt megélését. A nagyobbaknak pedig már komplett történeteket is lehet bátran olvasni, melyek kihívásokkal, érzelmekkel és ambivalens elemekkel (jó-rossz) telik.
A kicsik fejlődése során az úgynevezett nagymozgásoknak és a finommotorikának egyaránt kulcsszerepe van, hiszen ezek alapozzák meg a gyerekek mozgáskoordinációját és izmaik összehangolt működését. De mit értünk ezek alatt a fogalmak alatt, és miért olyan fontos, hogy fejlesszük ezeket?
Leadfotó: 123rf.com
Fotó: Pixanay.com
Oldalak
