Miért lett kék a Duna a világ leghíresebb keringőjének címében?
1867. február 15-én mutatták be Bécsben a világhírű Kék Duna keringőt, mely azóta minden illusztris bécsi bálon felcsendül. De miért épp kék színű a Duna ifjabb Johann Strauss halhatatlan művének címében?
Ausztria nem hivatalos himnusza
A Kék Duna keringő megrendelésre készült, ráadásul kórusmű volt, az első, amelyet ifjabb Johann Strauss szerzett. A komponista később dolgozta át zenekari művé, amely aztán a bécsi bálok és a híres újévi koncert nélkülözhetetlen elemévé és Ausztria nem hivatalos himnuszává vált.
Miért a címben a kék, amikor a folyó inkább zöld vagy ezüst színű? „A kérdés még mindig megválaszolatlan” – mondta a 150. évforduló alkalmából a bécsi városi könyvtárban látható kiállítás kurátora, Thomas Aigner az AFP francia hírügynökségnek.
Ifjabb Strauss talán a bajai születésű költő, Karl Isidor Beck (Beck Károly) soraiból, de az is lehet, hogy a Duna szabályozásának akkoriban aktuális terveiből merített ihletet.
Az biztos, hogy az eredeti változat a bécsi férfikórus számára íródott, de amikor átadta nekik a művet, az osztrákok nem voltak éppen keringőzős kedvükben: 1866. július 3-án a poroszok döntő vereséget mértek rájuk a königgrätzi csatában, a Habsburg-birodalom pedig lemondhatott a nagynémet egységről szőtt álmáról.