Beszámoló az izraeli pokolról: így menekítettek ki egy 26 fős magyar csoportot a háborúból - Interjú

Egy 26 fős magyar csoport rekedt Izraelben, miután szombat reggel kitört a háború. A Flores Andrea által vezetett csapat szombaton jött volna haza, ám a Wizz Air törölte a járatukat. Szerencsére az utazási irodának köszönhetően mindenki épségben hazatért hétfőn.
Tel-Avivban rekedtek
Flores Andrea idegenvezető és pszichológus a Proko Travel csoportját vitte Izraelbe kedden. Szombaton indultak volna haza a Wizz Air járatával Tel-Avivból. Még reggel a szállodában tartózkodtak, amikor 7 óra körül meghallották az első rakétát. Andrea telefonon mesélt a Femcafe.hu-nak a történésekről:
„7 óra körül hallottam az első rakétát. Rögtön tudtam, hogy egy rakéta, felismertem a hangjáról. Utána elkezdett szólni a sziréna, akkor egy pillanatra megijedtem, majd felöltöztem. Szólt a hangosbemondó, hogy mindenki hagyja el a szobáját, menjen az óvóhelyre. Megkerestem az utasokat, beszéltem velük. Volt, aki tudta, hogy mit kell tenni, és volt, aki nem, de egyáltalán nem volt pánik. Mindenki csak tette a dolgát. Az óvóhely a szálloda alatt van, körülbelül a mínusz 3. emeleten. Egy icipici kis helység, ahol kevesen férnek el: volt, aki a lépcsőn ült vagy állt, esetleg az óvóhely előtt várakozott. Alig volt levegő, és mindent lehetett onnan is hallani. Mi akkor még nem tudtuk, hogy háború kezdődött.”
A kimenekített turistacsoport tagjai
Volt segítség
Az utazási iroda nagyon segítőkész volt, egyből elkezdtek azon dolgozni, hogy minél hamarabb hazajuttassák a csoportot. A csoportnak eredetileg szombaton délben kellett volna kicsekkolnia a szállásról, ám az épületet nem lehetett elhagyni.
„Felhívtam azonnal az utazási irodát, ahogy meghallottam, hogy lőnek. Mindenben segített Prónay Gyula és Prónay Bence, akikkel kapcsolatban voltam. Utána elkezdtünk izgulni, hogy mi lesz a járatunkkal, amit a Wizzair végül törölt is, ezért még maradnunk kellett. Szerencsére mindenki ugyanabban a szállodában és szobában tudott maradni, és élelmiszerünk és vizünk is volt. Szóltam az utasoknak, hogy ne pizsamában, hanem ruhában aludjanak, ha esetleg ugrani kellene. Azonban 10 órakor volt a legutolsó riadó, utána már nem volt semmi, még reggel sem. Addigra már a Proko iroda megvette nekünk a repülőjegyeket. Kettő személy az El Al-lal még aznap este hazautazott. Igaz, hogy 5 óra 25 perckor ment a gépük reggel, de nem volt taxi, hiszen senki sem dolgozott. Valahogy a semmiből előbukkant mégis egy kocsi, így ők ki tudtak menni a reptérre, ott töltötték az éjszakát, majd másnap reggel hazautaztak.”
Lapozz a folytatáshoz!
Oldalak

This is a modal window.