Nemcsak árt, használ is a koronavírus: ennyi ember korai halálát akadályozta meg a járvány
A pandémia után kezdődik majd csak az igazi munka
Az előző oldalon bemutatott adatok már csak azért is bizakodásra adnak okot, mert a 2018-as adatok alapján Magyarországon a fosszilisek égetéséből származó légszennyezés átlagosan évente 13 ezer ember korai elhalálozásához vezet, a rossz levegő legkevesebb 9400, de akár 17 ezer halálesetért is felelős lehet. Azon kívül, hogy a légszennyezés komoly egészségügyi problémákat válthat ki – például tüdőrák, sztrók, asztma és koraszülés –, súlyos gazdasági terheket is ró a lakosságra. A gazdasági károk többek között a betegségekből, a halálesetek számából, a kimaradt munkaórákból és az egészségügyi kezelésekből adódnak össze.
Bár a koronavírus-járvány hatására most lényegesen csökkentek ezek a számok, hosszútávú megoldásra is szükség van, hogy a pandémia lecsengése után ne térjünk vissza a korábbi szintre. A légszennyezettség mérséklésére a megoldás a fosszilis tüzelőanyagok kivonása lenne, ami jelentős egészségügyi megtakarításokat is eredményezne. Magyarországon ennek egyik fontos lépése lenne például a régi szennyező EURO 1-es közösségi közlekedésben használt buszok modern járművekre való cseréje, de a szabálytalanul szennyező járművek rendszeres ellenőrzése is hamar visszahozná a karbantartásra fordított összegeket.
A Greenpeace álláspontja szerint a kormányoknak mielőbb el kell kezdenie kivezetni a szennyező, fosszilis energiahordozókat, be kell zárniuk a régi szénerőműveket. Emellett minél előbb át kell állni mindenhol a megújuló energiaforrások használatára. A tiszta levegő érdekében pedig ki kell szorítani a városokból a belső égésű motorral rendelkező járműveket és a tiszta közlekedési megoldásokat kell előnyben részesíteni.
A tüdőt támogató füveket szedtük össze. Mutatjuk!