Kitaláció és megbélyegzés: nem is betegek a hiperaktív és figyelemzavaros gyermekek?
Szeptember végén konferenciát rendeztek Budapesten az ADHD-ról, vagyis a figyelemhiányos hiperaktivitás zavarról Tegyük láthatóvá az ADHD-t! címmel. Bár a konferencia meghirdetett célja, hogy ez a rendellenességnek tartott gyermekkori állapot „láthatóvá váljék”, a gyakorlatban ez nemigen jelent mást, mint hogy ez a címke még több figyelmet kapjon, ami csak erősíti az érintett gyermekek megbélyegzését. Sajnos a „szakemberek” azt nem akarják láthatóvá tenni, hogy az ADHD nem több egy pszichiátriai címkénél, amelyről sosem igazolták, hogy orvosi értelemben betegség lenne.
Bár a konferencia szervezői szerint „az ADHD a leginkább visszautasított és félreértett pszichiátriai állapot Európában”, az alapvető problémát az jelenti, hogy az ADHD-ról sosem igazolták tudományosan, hogy valódi betegség lenne.
Ezt a „rendellenességet” az Amerikai Pszichiátriai Társaság egyik bizottsága tette hivatalossá 1987-ben – méghozzá kézfeltartásos többségi szavazással. Aligha véletlen, hogy a nagynevű amerikai gyermekpszichiáter, Leon Eisenberg, aki sokat foglalkozott a téma kutatásával, 2009-ben így nyilatkozott a Der Spiegel című német lapban.
Az egyik legjobb példa a kitalált betegségre
„Az ADHD az egyik legjobb példa egy kitalált betegségre. Az ADHD-ra való genetikai hajlam teljes mértékben túl van becsülve.” Mindez sajnos nem jelentett akadályt abban, hogy az elmúlt évtizedekben világszerte több tízmillió gyermeket bélyegezzenek meg ilyen vagy ehhez kapcsolódó betegségcímkékkel.
A helyzetet csak súlyosbítja, hogy miután ezt az állapotot pszichiátriai zavarként sorolták be, ez alapot teremtett arra, hogy „gyógyszereket” írjanak fel rá. Az ADHD-ra adott szerek azonban nagy jóindulattal sem nevezhetőek gyógyszereknek.
A legelterjedtebb ezek közül egy pszichostimuláns (serkentőszer), amely a gyermekekre tompító, nyugtató hatással van, illetve – amfetamin-jellegű vegyületről lévén szó – mesterségesen fokozza a gyermek koncentrálóképességét.