Érzed, hogy elmúlt, mégsem szakítasz - Ezért maradunk a rossz kapcsolatokban 1. rész
A pszichológus, szexuálterapeuta és művészetterapeuta végzettségű Gazdóf Réka azért érkezett a Femcafe.hu szakértői csapatába, hogy tanácsokkal lásson el téged a szerelemmel, párkapcsolati témákkal és persze a szexszel kapcsolatban. Második írásában arról rántja le a leplet, miért vannak olyan sokan azok, akik képtelenek felismerni, egy rossz kapcsolatban élnek. Olvasd el az első részt!
Miért nem szakítunk, ha rossz?
Egy szép szerelmet mindig érdemes óvni, és egy jó kapcsolat esetében fontos, hogy ne a szakítás legyen az első opció, ha valami nem a megszokott olajozottsággal működik, vagy éppen nehezebb közös feladatba ütközünk. Inkább törekedjünk arra, hogy a problémamegoldás során tanuljunk egymástól, csiszolódjunk. Van azonban egy határ, amelyet ha átlépünk, a kapcsolatban maradás mindkét fél számára destruktívabb, mint a különválás opciója. Továbbá vannak alapvetően destruktív, megmentésre nem igazán érdemes kapcsolatok, állóvizek, amelyekben egyáltalán nem, vagy hosszú ideje nem adunk egymásnak, nem fejlődünk, inkább egy helyben, vagy visszafelé haladunk az életünkben. Mégis számos ilyen, elégedetlenséggel, kötözködéssel, boldogtalansággal átitatott kapcsolat ”működik”. Miért nem szakítunk hát mégsem? Miért húzzuk egymás idejét, és rettegünk a változástól?
Kívülről olyan könnyűnek tűnik…
”Miért nem hagyod el, ha nem vagy boldog vele?” vagy ”Miért nem szakítasz végre?”
Ismerősek lehetnek neked ezek a kérdések, ha veled is előfordult már, hogy a problémák, nehézkedések és boldogtalanság dacára sem tudtál kilépni egy kapcsolatból. Barátaid, családtagjaid értetlenül állnak a kérdés előtt. Ők látják, hogy nehéz helyzetben vagy, látják, hogy nem a megfelelő társ van melletted, és számukra tisztán észrevehető a kilépés felé vezető ösvény is. Kívülállóként könnyebb észrevenni a megoldásokat, és olyan egyszerűen hangzik: ”ha nem vagy boldog, szakíts!”
Az esetek többségében, mi magunk is sejtjük, mit kellene tennünk a saját boldogságunk és a másik lelkének megóvása érdekében. Mégsem megy. Kézen fekvőnek tűnik a kilépés egy már menthetetlen kapcsolat esetében, és mégis sokak számára annyira nehéz ez a döntés, hogy inkább vállalva a fájdalmakat, a feszültséget, maradnak és szenvednek.
Társsal vagy egyedül jobb?
Alapvető igényünk, hogy társra találjunk. A romantikus filmek kultuszának időszakában csoda lenne, ha sosem vágynánk arra, milyen jó lenne szerelemben élni. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy csak párkapcsolatban lehetünk boldogok, de erősen kondicionálva vagyunk arra, hogy összekössük a kapcsolatot a várva vált problémamentes, rózsaszín élet gondolatával.
Éppen ezért, néha nem vesszük észre, illetve nem vagyunk hajlandóak észrevenni azt, hogy nem abban az álomban élünk, amelyet kigondoltunk magunknak. Sokszor leragadunk az udvarlás időszakából származó emlékek képkockáinál, s a jelen boldogtalanságát nem vesszük figyelembe.