Egy nap alatt Santorini - Blogbejegyzés
A nyár végéig húztuk a turistáskodást, de ha már egy köpésre vagyunk Santorinitől, nem hagyhatjuk ki. Az utolsó napokra csatlakoztak hozzánk Kedvesem szülei is, így együtt, négyesben hódítottuk meg az Égei-tenger egyik legnépszerűbb szigetét.
Indulás!
Az egynapos kirándulás reggel 7:20-kor indult a szállásunk elől – busszal gyakorlatilag körbementünk a szigeten, mert a kikötő az ellentétes oldalon volt. A korai kelés után szinte a teljes hajóutat végigaludtuk, majd a szigethez közeledve gyönyörködtünk a kék tenger fehér hullámsipkáin – biztos, jó lehetne itt kájtozni is.
Kétórás út után behajóztunk a kalderába, a vulkán által kialakított öbölbe. Fölénk tornyosult az egykori sziget maradványa és a tetején a sziget városkái. Hajóról le, buszra fel és máris a hegy tetején járunk. Az első úti célunk Oia, a sziget túlsó felén, innen gyönyörű kilátásunk nyílna a naplementére.
Persze csak akkor, ha estig maradnánk, a naplementét mi majd a visszaút során a hajón élvezhetjük végig. A kis város egyetlen sétálóutcájából sok kis sikátor vezet lefelé, a házak, hotelek felé, de mi a kilátó felé vesszük az irányt, mert itt alig csak egy óránk van nézelődni.
Hátranézve képeslapra illő látvány tárul elénk, alattunk a tenger, a sziklán pedig zsúfolt házikók sorakoznak. Szavak most sincsenek, a látvány fotózhatatlan, ezt valójában látni kell, semmi nem adhatja vissza Santorini meseországát. Félpercenként nézek hátra és suttogom, hogy milyen csodálatos. Próbálom magamba szívni a látványt, kockáról korckára, házról házra.