"Olyannak is szeressenek, amilyen valójában vagyok" - Interjú Kovács András Péterrel
A rövid karácsonyi szabadság után a Duma Swing2-ben, ami már harmadik éve lesz az egyik szilveszteri program, újra a húrok közé csap Kovács András Péter, aki a „szertelen és csapongó”Janklovics Péterrel és Illés Ferenccel – aki tényleg tud gitározni – alkot ütős csapatot. KAP-ot ezúttal nem csak a munkáról kérdeztük.
Mesélj nekem a Duma Swing 2-ről! Az elsőhöz képest miben változott? Milyen volt a fogadtatása?
KAP: Nagyon jó fogadtatása volt a premiernek – szoktam mondani, hogy a premier a műsornak az az állapota, amikor még nincs kész, de már van pofánk pénzt kérni érte. Ez a mi Duma Swing premierünkre is igaz, kicsit kiforratlan, kicsit esetleges volt még. A humor műfajában nehéz próbafolyamatot tartani, mert minden az élő előadások alatt kristályosodik ki, és a közönség dönti el, hogy milyen is lesz a végleges formája. Ehhez képest szerintem premiernek nagyon jó volt. Hangvételében ugyanaz, mint az előző Swing volt. A műsor, a számok merőben mások, de aki látta az elsőt, az tudja, hogy vannak olyan kedvenc műsorelemeink, mint például dalimprovizáció vagy különböző mash-upok, amikor rájövünk, hogy egy dalnak a dallammenetére más dal is ráillik; ezekkel most is bőven elhalmoztuk a nagyérdeműt. Ez a Swing nekünk (és egy szűk közönségrétegnek) a szerelmünk, nem is várjuk el, hogy hirtelen közönségkedvenc legyen, mert annyi rossz élmény érte már a nézőket zenés humor címen, hogy megértem, ha bizalmatlanok. Hozzátenném, hogy aki idáig eljött, mindig pozitívan csalódott.
.jpg "'Már van pofánk pénzt kérni érte\"")
Milyen a fiúkkal dolgozni?
KAP: Ha már eljutunk odáig, hogy dolgozzunk, akkor nagyon jó, és abszolút bele tudunk feledkezni a munkába, de nehéz őket összeszervezni. Janklovics Péter egy hihetetlenül briliáns elme, de nagyon szertelen és csapongó… őt állandóan zabolázni kell. (nevet)
Miben vagy még látható mostanában?
KAP: A Vihar a biliben című előadás sikeresen túlesett a premieren, két előadást már megélt itt a Dumaszínházban, szerencsére szeretik a nézők. Csináljuk emellett a Numera című előadást Kormos Anettel, Duma Aktuál című műsorunk Hadházi Lászlóval, Litkai Gergővel és Lovász Lászlóval pedig vidéken is egyre nagyobb népszerűségnek örvend. Régi tervem Hajnóczy Somával egy olyan est létrehozása, amiben szervesen keveredik a stand-up és a bűvészet. Van egy közös estjük Felméri Péterrel, de ott ez némileg különválik. Elkezdtünk dolgozni három éve egy ilyen magic comedy műsoron, de elakadt. Jó lenne azt a szálat felvenni és újra nekiesni a munkának, mert nagyon vicces dolgokat találtunk ki. Bár amennyire Soma és az én leterheltségemet ismerem, ezek még csak tervek…
Az ünnepek hogy telnek nálad? Lesz idő a családra?
KAP: Minden évben ki szoktam venni december 21-től 30-ig azt a másfél hetet szabadságnak, olyankor szigorúan csak család van és ünnepekre készülés, illetve utazás a két ünnep között. Szilveszterkor pedig újra a lovak közé csapunk, a Duma Swing már harmadik alkalommal lesz az éjféli program, mindig az előadásunkat megszakítva konferáljuk fel az éjfelet, koccintunk, és hagyunk egy kis szünetet a közönségnek, hogy le tudják terhelni a mobilhálózatokat. Előtte délután is fellépek különböző felállásban. Ez nekünk munkás, olyan, mint a virágboltosoknak a Valentin-nap. Igazság szerint szeretek ilyenkor dolgozni, mert a szilveszteri buliktól mindig túl sokat vár az ember – senkinek nem a szilveszteri az év legjobb bulija. Az utóbbi két évben eljött a feleségem is, egy órakor vége volt a műsornak, és negyed három körül indultunk is haza. Amúgy sem engedem már annyira el magam, mint régen, abszolút óvatos duhaj lettem, és nem is hiányzik ez a földi hívság. Amikor az ember heti ötöt fellép, akkor a hatodik este már nincs kedve elmenni.
Lapozz, az interjú a következő oldalon folytatódik!
Oldalak
