A magyarok ötöde szerint az egyedül élők magányosak és boldogtalanok
Minden ötödik ember gondolja azt, hogy az egyedül élők többnyire magányosak és boldogtalanok, és közel ugyanennyien vélik úgy, hogy egyedül élni kiszolgáltatottsággal jár, mert baj esetén nincs kihez fordulni – derül ki egy reprezentatív felmérésből. A megkérdezettek közel egyharmada teljesen természetesnek tartja, ha valaki egymagában megy el programokra, ugyanakkor 12 százalékuk rendellenesnek látja az egyedül élést. A kutatási eredmények azt mutatják, hogy a nők pozitívabban ítélik meg az egyedül élőket, mint a férfiak.
A 2022-es népszámlálási adatok szerint Magyarországon több mint 1,4 millió ember él egyedül. Az ő megítélésükről végzett kutatást az újonnan indult Egyedülfekvők.hu oldal, amelynek elsődleges célja párbeszédet indítani az egyedül élőkkel kapcsolatos sztereotípiákról.
Az egyedülállók világnapja (november 11.) alkalmából készült felmérés többek között rámutat arra, hogy a magyarok számára nem idegen ez az élethelyzet, ugyanis a válaszadók több mint felének (57 százalék) van olyan barátja vagy családtagja, aki tartósan egyedül él, míg 19 százalékuk nyilatkozta azt, hogy ő maga vezet egyszemélyes háztartást. Azoknak a száma, akik körül mindenki kapcsolatban, illetve családban él, 23 százalékra tehető.
A válaszadók döntő többsége (64 százalék) élt már egyedül élete során, közülük legtöbben 1–3 évig voltak ebben a helyzetben. Azok közül, akik még soha nem éltek egyedül (36 százalék), a legtöbben 16-29 év közöttiek, községben élnek, és 8 általánossal rendelkeznek.
Önállóak és függetlenek vagy magányosak és boldogtalanok?
Az egyedül élők megítéléséről erősen megoszlik a magyarok véleménye. A teljes népesség több mint egyharmada (37 százalék) úgy gondolja, hogy aki egyedül él, többnyire önálló és független. Ebben jelentős eltérés van a női és a férfi nyilatkozók között, ugyanis a nők magasabb arányban (40 százalék) állították ezt, mint a férfiak (34 százalék). A felmérésben részt vevők ötödének (20 százalék) viszont az a meggyőződése, hogy az egyedül élők többnyire magányosak és boldogtalanok. Ez esetben a férfiak azok, akik erősítik ezt a sztereotípiát, ugyanis ők 27 százalékban, míg a nők 13 százalékban jelölték meg ezt a válaszopciót.
A lakosság 26 százaléka szerint az egyedül élés egy hétköznapi állapot – ezt elsősorban a diplomával rendelkezők gondolják így. Tíz százalék úgy látja, hogy az egyedül élők többnyire erősek, magabiztosak és lelkileg kiegyensúlyozottak. Ebben is meglehetősen nagy különbség van a férfi és a női válaszadók között, ugyanis a nők nagyobb arányban (14 százalék) szavaztak erre a pozitív tulajdonságra, mint a férfiak (5 százalék). A nyilatkozók 7 százaléka azt vallja, hogy az, aki egyedül él, többnyire antiszociális, nehezen kapcsolódik másokhoz, és csak magára fókuszál.
A többség szerint egyedül élni egyszerű, mert nem kell kompromisszumokat kötni
Arra a kérdésre, hogy milyen egyedül élni, 27 százalék válaszolta azt, hogy egyszerű, mert nem kell senkihez sem alkalmazkodni. A nők nagyobb arányban (29 százalék) képviselték ezt a véleményt, mint a férfiak (24 százalék). A teljes népesség közel negyede (24 százalék) szerint egyedül élni nagy szabadságot adó, de anyagilag megterhelő. Ez esetben is megfigyelhető a női válaszadók jelentős többsége, ők 32 százalékban voksoltak erre, míg a férfiak 16 százalékban. A lakosság 19 százaléka pedig azt nyilatkozta, hogy egyedül élni unalmas és egyhangú. Ebben a férfi válaszadók vannak többségben, ugyanis ők 25 százalékban, míg a nők csupán 14 százalékban választották ezt a tulajdonságot.
A teljes népesség 18 százaléka úgy véli, egyedül élni kiszolgáltatottsággal jár, mert baj esetén nincs kihez fordulni. Talán nem meglepő, hogy ebben a kérdéskörben a 60-69 év közötti válaszadók szavaztak magasabb arányban. A magyarok több mint egytizede (12 százalék) pedig úgy gondolja, hogy az egyedül élés természetellenes, mivel az ember társas lény. Ezt a válaszopciót a férfiak sokkal nagyobb arányban (16 százalék) jelölték meg, mint a nők (9 százalék).
„A kutatási eredmények igazolják, mennyire megosztóan vélekednek a magyarok az egyedül élőkről. Számottevő azoknak az aránya, akik a berögzült sztereotípiák mentén gondolkodnak, de ami ennél is meglepőbb, hogy a nők sokkal pozitívabban látják ennek a folyamatosan növekvő csoportnak a helyzetét, mint a férfiak”– hangsúlyozta Vadas Henrietta, az Egyedülfekvők.hu oldal alapítója, aki személyes indíttatásból hozta létre a honlapot. „Két éve élek egyedül Budapesten. Ez idő alatt rengeteg érzés, tapasztalat gyűlt össze bennem ezzel az élethelyzettel kapcsolatban. Azt láttam, kevés olyan kezdeményezés van, amely az egyedül élőkre fókuszál, őket segíti, és tesz azért, hogy a társadalom elfogadóbb legyen ezzel a csoporttal szemben. Jövőbeli célom, hogy több aspektusból is megvizsgáljam az egyedül élők helyzetét, és érintettekkel, illetve szakemberekkel készítsek interjúkat a témában.”
Így látják azt, aki egyedül vesz részt egy programon
A felmérésben az oldal arra is kereste a választ, hogy mit gondolnak a magyarok arról, ha valaki egyedül megy el egy-egy programra, például moziba, fesztiválra, kirándulni, vagy vacsorázni. A kutatásban részt vevők közel fele (45 százalék) pozitívan vélekedett erről: 16 százalék szerint szabad, 11 százalék szerint pedig nyitott az, aki egyedül megy el kikapcsolódni. Kilenc százalék mondta azt, hogy az egyedül kimozdulók talpraesettek, 6 százalék szerint bátrak, míg 3 százalék nyilatkozta azt, hogy kalandvágyóak.
A válaszadók közel negyede (24 százaléka) azonban negatív véleménnyel van azokról, akik egyedül vesznek részt valamilyen programon. A legtöbben (18 százalék) magányosnak gondolják az ilyen személyeket. 4 százalék szerint szomorú, 1 százalék szerint pedig szánalmas az, aki társ nélkül kapcsolódik ki. Ugyanakkor a nyilatkozók közel egyharmada (31 százalék) teljesen természetesnek tartja ezt az élethelyzetet. Ezt a válaszlehetőséget a diplomások (42%), illetve a 60-69 év közöttiek jelölték meg a legtöbben (40%).
Lead fotó: Pexels /Gabriela Palai/
Oldalak
