Klíma kisokos: hiába az A+++ besorolás, ha alacsony a teljesítmény
A klímaberendezések beszerzése alapos tervezést és körültekintést igényel. Ebben segít az energiacímke, amiből kiderül a hűtési és fűtési hatékonyság mellett a várható zajszint, és a várható teljes szezonális fogyasztás egyaránt.
Az energiacímkék alapvető célja, hogy két berendezés hatékonysága egy egyszerű betűjel segítségével a legkönnyebben összehasonlítható legyen. Az energiacímkéket a berendezés dobozába köteles a gyártó elhelyezni, de a tudatos döntéshez erre már a vásárlás előtt szükségünk lehet. Ezért a klímaberendezések energiacímkéi elérhetők a legtöbb hivatalos forgalmazó weboldalán található letölthető dokumentumok között.
„A klímaberendezések energiacímkézését az Európai Bizottság rendeletben szabályozza, amely csak az átlagos éghajlati övre vonatkozó adatok megjelenítését teszi kötelezővé, a hidegebb és melegebb éghajlatokra kalkulált adatok tájékoztató jellegűek. Több gyártó emiatt nem is foglalkozik ezen adatok megadásával, hiszen a tényleges energiabesorolást a középső érték határozza meg. Ez az, amit a gyártók katalógusaikban és egyéb anyagaikban is feltüntetnek” – magyarázta Antal Mihály, hozzátéve, hogy a hidegebb és melegebb éghajlati övre vonatkozó adatok azt mutatják meg, hogy hogyan változna a berendezés hatékonyságának meghatározása és átlagos fogyasztása, ha azt különböző külső hőmérsékleti adatokkal számolnánk ki.
Információt kapunk arról, hogy az adott berendezést mekkora teljesítmény leadással vizsgálták a leghidegebb külső hőmérséklet mellett.
Az adott éghajlati öv legfelső sorában megadott teljesítmény (kW) azt mutatja meg, hogy az adott éghajlati övhöz tartozó legalacsonyabb külső hőmérsékleten a berendezés hatékonyságát és várható fogyasztását mekkora teljesítmény mellett vizsgálja a gyártó. Erre az adatra kiemelt figyelmet szükséges fordítani, mivel abban az esetben, ha az adott gyártó nem a névleges teljesítményen vagy ahhoz közeli hőmérsékleten mérte be a klíma energiahatékonyságát, akkor könnyen előfordulhat, hogy az a gép, melyet magas energiahatékonysággal vásároltunk, nagyobb hidegekben könnyen kerülhet alacsonyabb energiabesorolásba. Tehát például, ha két A+++-os gépet hasonlítunk egymáshoz, akkor érdemes azt választani, ahol magasabb teljesítményt (kW) látunk. Ennek az előnye, hogy nagy hidegben is alacsonyabb áramfelvétellel fog működni a gép.
„A berendezések névleges teljesítményét a gyártók hűtésben 35°C-ra, a fűtési teljesítményt pedig 7°C külső hőmérséklet mellett mutatják. Ez a korábban ismertetettek szerint igencsak megtévesztő, ha arra vagyunk kíváncsiak, hogy a berendezés mekkora fűtési teljesítményt fog tudni leadni akkor, amikor arra a legnagyobb szükségünk van, vagyis a legnagyobb téli hidegben.” – figyelmeztetett.
Egyes berendezések – mint például a Dual-Stage kompresszorral rendelkező Gree Amber Royal – egyáltalán nem, vagy csak alig veszítenek teljesítményükből a külső hőmérséklet csökkenésével, míg más berendezések akár a névleges teljesítményük 50 százalékát is elveszítik már akár -10°C külső hőmérséklet mellett.
Nézzük meg, a gyártó mekkora fűtési teljesítménnyel számol!
Az utolsó adat, amit az energiacímkén találunk az a várható teljes szezonális fogyasztás (kW/annum). Ezt is óvatosan kell kezelni, hiszen a valóságban az itt számoltaktól minden bizonnyal különböző eredményt fogunk kapni, hiszen ez helyiség méretétől, szigetelésétől és számos egyéb tényezőtől nagyban függ.
Ha egy gyártó alacsony teljesítményt ad meg, akkor a hatékonyság hiába mutat jó értéket, azonban valós körülmények között, amikor a berendezésnek magasabb teljesítményt kell biztosítania, ez az érték jelentősen romlik, esetleg a berendezés nem képes biztosítani a megfelelő teljesítményt. A Gree márka büszke arra, hogy berendezései fűtési hatékonysága alacsony külső hőmérséklet mellett is kimagasló, zárta gondolatait Antal Mihály.