Legyünk Buddhák, szüntessük meg a vágyainkat! De vajon tényleg jó lesz "vágytalanul"?
Mire vágyhat egy „Buddha”?
Tolle mesterben az jelent meg, hogy jól elvan ugyan, de azért „tehetne többet is” a kis létszámú szemináriumai tartásánál. Meditációban kérte az Univerzumot – vagy imádkozott, ahogy tetszik – hogy tegye ezt lehetővé, mert ez a vágy most megjelent őbenne. Várt-várt egy jó ideig, és lám, nem történt semmi. Ekkor megint leült meditálni, és így szólt az Univerzumhoz: „gyorsítást kérek”. Megint nem történt semmi – egy kevés ideig, és ő nem értette. De mivel megvilágosodott volt, tudván tudta, hogy mindig minden Rendben van, várt türelemmel, elfogadással.
Valójában pedig már be volt gyújtva alatta a rakéta, csak ő még nem tudott róla. Egy év múlva Oprah Winfrey show műsorában landolt, és repült tovább, mint egy felrobbant, fénylő üstökös. Így vágyakozzon és imádkozzon egy megvilágosodott…
Láthatjuk, hogy az ő szintjéhez megfelelő, emelkedett, tiszta vágy jelent meg benne. De ez akkor is vágy volt. Egy vonzódás beindult, és mivel a rezgései nagyon tiszták voltak, nem volt akadály, és nincs azóta sem – mindannyiunk örömére. Mennyivel jobb így, mintha csak a saját kedvére világosodgatott volna meg; ha úgy gondolta volna, hogy már mindent elért, és nincs semmi „több”! Így talán mi is a nyomdokaiba léphetünk, elhisszük, hogy ez lehetséges. És ő mindent megtesz ezért. Mert ha elhisszük, el is fogjuk érni. Nem különleges dolog ez ám, hanem nagyon is természetes. A létezésünk legtermészetesebb formája, amit kivétel nélkül mindannyian el fogunk érni az idő és a tér egy áldott pontján.
Vágyakozz csak! Örömmel, boldogsággal, hittel, és vágyaid repíteni fognak a kiteljesedés útján!
Ilyen lenne az életünk, ha leszoknánk arról, hogy állandóan mások felett ítélkezünk
Az a helyzet, hogy felőlem nyugodtan ítélkezhetsz, ha így érzed igazságosnak, vagy egyszerűen szeretsz mások „bűne” fölött háborogni. De itt az idő megtudnod, hogyan ártasz vele magadnak is, nemcsak annak, akit így szemlélsz.