Beliczai Balázs: Nem szeretek szerepelni!
Színésznek készült, de sehol nem lelte a drámai vénáját, így aztán főállású nevettető lett. Tizenkét éve a Dumaszínház oszlopos tagja és fellépett már háromfős közönség előtt is. Vérbeli humorista, aki magánemberként kerüli a feltűnést és rajong az olasz operákért – ő Beliczai Balázs.
A legtöbb humorista már gyerekként is lelkesen szórakoztatta a környezetében élőket. Te is így voltál ezzel?
Igen. Már kissrác koromban nagyon szerettem szerepelni, és lelkesen produkáltam magam. Az általános iskolában szavalóversenyekre jártam, a gimnáziumban a diákszínpad tagja voltam. A középiskolában már a tanáraimat parodizáltam, méghozzá olyan sikerrel, hogy a műsorom az iskolanapok hivatalos programja volt. Később elvégeztem Gór Nagy Mária színitanodáját.
Mi tetszett meg a színészetben?
Nézőként elvarázsolt a színház, és úgy éreztem, hogy szívesen lennék részese ennek a varázslatnak a barikád másik oldalán (is). Borzasztóan izgatott a színfalak mögötti titokzatos világ. A színitanoda elvégzése után statisztáltam a Madách Kamaraszínházban és szerepeltem pár tévésorozatban meg filmben. Élveztem a színészkedést és jól éreztem magam abban a közegben.
Mégis pályát módosítottál.
Az igazi színésznek a komikusi mellett drámai vénával is rendelkeznie kell és viszonylag hamar rá kellett jönnöm, hogy ez utóbbi belőlem hiányzik. Miközben egyre jobban érdekelt a stand-up comedy műfaja, ami Magyarországon akkoriban kezdett kibontakozni. 2004-ben az egyik törzshelyemen, a Godot Dumaszínháznak helyet adó budapesti kávézóban, ahol nézőként gyakran megfordultam, láttam egy felhívást, miszerint aki kedvet és bátorságot érez ahhoz, hogy kipróbálja magát ebben a műfajban, az náluk felléphet. Gondoltam, miért ne próbáljam meg, és belevágtam. Mindez tizenkét évvel ezelőtt történt...
Mondhatni sorsszerűen találtatok egymásra a Dumaszínházzal.
Számomra mindenképpen meghatározó találkozás volt, mert akkoriban éppen kerestem a helyem, és olyasvalamivel szerettem volna foglalkozni, ami igazán hozzám illik.
Humoristaként honnan meríted az ihletet?
Nyitott szemmel járok a világban, és ha valami eszembe jut, vagy ha valamiről, ami velem történt, bevillan, hogy hú, ezt talán érdemes lenne a színpadon is elmesélni, akkor azt megjegyzem, vagy beírom a telefonomba, és amikor otthon akad egy kis időm, akkor alaposabban átgondolom, hogy miként kellene/lehetne tálalni az új elemet, hová fűzhetném be a műsoron belül úgy, hogy ne essen szét túlzottan a konstrukció. Azt is végiggondolom, hogy melyik adott témához lehetne hozzátapasztani.
Klikk tovább és megtudod, mi volt Beliczai balázs legérdekesebb fellépése!
Oldalak
