2 kastély és egy dóm - Top 3 látnivaló Németországban
A Német Turisztikai Hivatal (DZT) felmérése alapján által elkészített 100-as toplistán az első három helyet a Heidelberg-kastély, a Neuschwanstein-kastély és a kölni dóm foglalja el. A válaszadók külföldi turisták voltak, akik minden bizonnyal nehezen tudtak egy-egy nevezetességet kiemelni például az UNESCO listáján szereplő 36 németországi világörökségi helyszín közül. Nézzük meg, miért örvend ilyen nagy népszerűségnek a 3 dobogós helyezett!
Heidelberg-kastély
A romantika városaként is emlegetett Heidelberg Baden Württemberg tartományban fekszik, azonban a nevével fémjelzett lenyűgöző kastély, amely egyben a város jelképe is, nem itt, hanem a város tőszomszédságában, a Geisberg egy kiugró dombján, a Jettenbühlön áll.
A kastély 8 évszázados története során először királyi kastélyként és pápai börtönként funkcionált, falai végignézték a mainzi örökösödési viszályt, majd a reformációt és a harmincéves háborút is. A nevezetességre nézve pusztító pfalzi örökösödési háború, majd az uralkodói székhely Münchenbe helyeződése után a kastély háttérbe szorult. Megmentőjének Charles de Graimberg grófot tartják, akinek megbízására a 19. század végén összeállították az első kastélyismertetőt. Ennek köszönhetően a kastélyrom népszerűvé vált, a heidelbergi idegenforgalom pedig fellendülésnek indult. A kastély újjáépítési munkálatai 1897 és 1900 között mentek végbe Carl Schäf építész vezetésével, a cél pedig az akkori „romkastélyos” állapot megőrzése és a tűzvész által tönkretett Frigyes épület felújítása volt.
1840-ben Heidelberg bekapcsolódott a vasúthálózatba, döntő lendületet adva ezzel az idegenforgalomnak. Mark Twain 40 évvel később megjelent Csatangolás külföldön című úti élmény-beszámolójában ismertette meg a várat az amerikai turistákkal, akik közül egyre többen lettek kíváncsiak a legendás heidelbergi épületre. A 21. század elején évente több mint egy millió látogatót vonzott a város, és a dombon álló jelképe is. A kastély előudvara, a személyekről elnevezett illetve funkcióval ellátott kastélyépületek, a vártornyok és a kertek felejthetetlen időutazásra invitálnak minket.
Neuschwanstein-kastély
A magyarul Új Hattyúkő néven ismert kastély egy 19. században épült bajorországi kastély, amelyet II. Lajos bajorországi király építtetett a híres zeneszerző, Richard Wagner tiszteletére. Az épület alapkövét 1869-ben tették le, és különös módon a kastélyt nem építész, hanem egy színházi díszlettervező, Christian Jank tervezte.
A kastély koncepcióját a király egy Wagnerhez írott levelében vázolta fel először: „Szándékomban áll újraépíteni az öreg kastélyromot (…) a germán lovagok régi várainak autentikus stílusában… gyönyörűbb helyet keresve sem találna senki, szent és megközelíthetetlen, méltó temploma lenne kedves barátom részére, ki megváltást és igaz áldást hozott e világra.”
Az Alpsee felett emelkedő, a Pöllat-szakadék magányos szikláján épült kastély büszke, kecses tornyait rengetegen látogatják, egyike az ország legkedveltebb turistacélpontjainak. A várkastély különböző építészeti stílusokat ötvöz, egy kapuházból, egy, az előkelő hölgyek részére épített lakórészből, a király lakhelyéből, egy négyzet alapú toronyból, és a nyugati végén két toronnyal szegélyezett fellegvárból áll. A kastélyban ezen kívül található még egy barlangszerűen kialakított szoba (Grotto) és egy titkos, öblíthető toalett is a fő hálószobában, melybe vízvezeték szállítja a vizet. A vár berendezése és dekorációja egyaránt magán hordoz román, mór, gótikus, bizánci és barokk jegyeket is.
Gyönyörű, meseszerű megjelenése nem meglepő módon ihletként szolgált a tömegkultúra egy-egy alkotója számára: a kastély ihlette a disneylandi Csipkerózsika-kastélyt és a Hamupipőke című rajzfilmben megjelenő kastélyt is a Neuschwanstein alapján tervezte meg Walt Disney.
A kölni dóm
A kölni főpályaudvar mellett, a Rajna partján áll a harmadik helyezett kölni dóm, amely 157 méteres magasságával Németország második és egyben a világ harmadik legmagasabb temploma.
A gótikus épület, hivatalos nevén Szent Péter és Mária Dóm, egyéni története 1248-ban kezdődött, amikor Gerhard von Rile építőmester tervei szerint, az amiens-i katedrális mintájára elkezdték megépíteni. Felépülése nem volt döccenőmentes, a dóm végül 600 év után, 1880-ban készült el véglegesen. Sajnos ezután is érték pusztítások; a második világháborúban például többek közt 14 bombatalálat érte.
A kölni dómot, mint az európai gótikus építészet mesterművét, 1996-ban a kulturális Világörökség részévé nyilvánították. Napjainkban elsősorban a káros környezeti hatások (savas eső általi pusztulás, kipufogó gázok miatti elszíneződés) fenyegetik az impozáns épületet.
Oldalak
