Okozhat vakbélgyulladást a dinnyemag? Ez a leggyorsabb és legegyszerűbb módszer, amivel ki tudod kiszedni a gyümölcsből

A nyár és a görögdinnye között sokak fejében egy nagyon egyértelmű egyenlőségjel van, hiszen egy hideg dinnyénél jobb nyári csemege nem igazán van. Az egyetlen, ami ezt beárnyékolhatja, az a dinnyemag, amit egyesek szimplán csak nem szeretnek, mások pedig betegségektől tartanak.

Bosszantó dinnyét magozni

Dinnyét magozni nem olyan, mint barackot, hogy csak egy mozdulattal kiveszed az egy, nagy és jól látható magot, hanem bizony, kell kicsit zsonglőrködni a vajazókéssel - mert tudjuk, hogy mindenki azzal eszi a dinnyét!

A dinnye leggyorsabb kimagozásához tudni kell, hogy a dinnyében logikusan, rendezetten helyezkednek el a magok, ami már akkor látszik, ha kettévágjuk a dinnyét. A kis fekete mafok kettes sorokban, szabályosan helyezkednek el, így logikusan következik, hogy ha a sorok mentén szeled fel a dinnyét, sokkal könnyebb lesz kimagozni, hiszen nem lesznek a szelet közepén is elbújó magok. A szelet külsejéről pedig bármilyen eszközzel, ami éppen a kezedben van, könnyen ki tudod szedni a magokat.

Sok felnőtt is ódzkodik attól, hogy megegye vagy lenyelje a magokat, hiszen egyfelől nem túl finom, másrészt pedig réges régóta terjed egy olyan elképzelés, miszerint a lenyelt dinnyemag vakbélgyulladást okoz. Nem kell sok keresést végezni az interneten, hogy szakportálok bizonyítsák, nyugodtan le lehet nyelni a magokat, azok áthaladnak az emésztőrendszeren, majd a szokásos módon távoznak. A magozott dinnye egyébként a gyermekek kedvét is meghozhatja a gyümölcsfogyasztáshoz.

Az igazán lusták vagy maggyűlölők számára egyébként Japánban kitenyésztették a magnélküli dinnyét, mely már a '60-as években eljutott hazánkba is. A magnélküli dinnye egy meddő gyümölcs, tehát nem lehet magról szaporítani, mindig elölről kell kezdeni a "gyártását".

Forrás: Promotions Fotó: 123rf