Magyarország legszebb nemzeti parkjai - 2. rész

Előzőleg már bemutattuk hazánk első három nemzeti parkját: a Hortobágyit, a Kiskunságit és a Bükkit. Sorozatunkat újabb három természetvédelmi területünkkel folytatjuk - hegyek, mocsarak és sűrű erdők mélyére hatolunk.
Aggteleki Nemzeti Park
Hazánk negyedik nemzeti parkját 28 éve, 1985-ben alapították. Területe a Sajó és a Hernád között, az Északi-középhegység aggteleki-karsztján és a Gömör-Tornai-karszt magyarországi részén fekszik. Megalapításakor kimondottan a geológiai értékek védelme volt a cél, a parkban mindazonáltal sok védett növény- és állatfaj is él - címerállata, a foltos szalamandra számára például kifejezetten előnyös ez a környezet.
Az itt élő számos erdei állat (gímszarvasok, őzek, vaddisznók, valamint az utóbbi időben visszatelepült nagyragadozók: a farkasok és hiúzok) mellett a park kisemlősök és sok hüllőfaj otthona is, emellett rovarvilága is igen nagy változatosságot mutat.
Állat és növényvilága mellett természeti értékei között tartják számon a park világörökségnek nyilvánított 273 barlangját - melyből 23 fokozottan védett -, valamint jellegzetes felszíni karsztjelenségeit. Ha idelátogatunk, három barlangot egészen biztosan nem hagyhatunk ki a repertoárunkból.
A Szlovákiába is átnyúló Baradla-Domica barlangrendszer, melynek aggteleki szakasza a sokak által ismert Aggteleki cseppkőbarlang 25 km-es területével a mérsékelt égöv leghosszabb aktív patakos barlangja.
A Szilicei-jégbarlang a maga 503 méteres tengerszint feletti magasságával a világ legalacsonyabban fekvő jégbarlangjaként ismert. A Meteor névre keresztelt barlangban pedig megtaláljuk a Titánok csarnokát, hazánk egyik legnagyobb föld alatti termét, amely a közepén található hatalmas cseppkövekről kapta nevét.
További infók az Aggteleki cseppkőbarlangról: nemzetipark.gov.hu
Fertő-Hanság Nemzeti Park
Az 1991-ben alapított ötödik magyarországi nemzeti park nádas-mocsaras vidékeiről és itt élő rengeteg védett madaráról ismert. Területének egyharmada átnyúlik a szomszédos Ausztriába, ez a Neusiedler See-Seewinkel Nemzeti Park.
Tájképét elsősorban a Fertő-tó határozza meg. Közép-Európa harmadik legnagyobb tava a kontinentális síkvidéki sóstavak legnyugatibb képviselője. A körülbelül 20000 éves, sekély vizű tó kéregmozgások és jégkorszaki szelek hatására jött létre. A XX. század első harmada óta, az akkor történt lecsapolások és szabályozások miatt a part széle, főleg a déli oldal, gyors ütemben nádasodik.