Hegra különlegessége a szépsége mellett az, hogy kulcs lehet egy majdnem elfeledett ősi civilizáció titkainak feltárásához: a nabateusoké, akikről sokan még csak nem is hallottak.
A nabateusok sivatagban élő nomádok voltak, akikből kereskedők lettek, és ők irányították az Arábián és Jordánián át a Földközi-tengerig, Egyiptomba, Szíriába és Mezopotámiába vezető tömjén- és fűszerkereskedelmi útvonalakat. Az illatos bors, gyömbérgyökér, cukor és gyapot halmokkal megrakott tevekaravánok a királyság déli határán fekvő Hegrán, egy tartományi városon keresztül haladtak át. A nabateusok lettek a vallási szertartásokon nagyra becsült illatanyagok, például a tömjén és a mirha beszállítói is.
A nabateusok virágkora a Kr. e. 4. századtól a Kr. u. 1. századig tartott, amikor a terjeszkedő Római Birodalom annektálta, vagyis bekebelezte hatalmas területüket, amely magában foglalta a mai Jordániát, Egyiptom Sínai-félszigetét, valamint Szaúd-Arábia, Izrael és Szíria egyes részeit. A nabateusok identitása lassan teljesen elveszett. Csak akkor kerültek ismét képbe, mikor 1812-ben Johann Ludwig Burckhardt svájci felfedező ismét felfedezte Petrát.
Fotó: pinterest
Hegra különlegessége a szépsége mellett az, hogy kulcs lehet egy majdnem elfeledett ősi civilizáció titkainak feltárásához: a nabateusoké, akikről sokan még csak nem is hallottak.
A nabateusok sivatagban élő nomádok voltak, akikből kereskedők lettek, és ők irányították az Arábián és Jordánián át a Földközi-tengerig, Egyiptomba, Szíriába és Mezopotámiába vezető tömjén- és fűszerkereskedelmi útvonalakat. Az illatos bors, gyömbérgyökér, cukor és gyapot halmokkal megrakott tevekaravánok a királyság déli határán fekvő Hegrán, egy tartományi városon keresztül haladtak át. A nabateusok lettek a vallási szertartásokon nagyra becsült illatanyagok, például a tömjén és a mirha beszállítói is.
A nabateusok virágkora a Kr. e. 4. századtól a Kr. u. 1. századig tartott, amikor a terjeszkedő Római Birodalom annektálta, vagyis bekebelezte hatalmas területüket, amely magában foglalta a mai Jordániát, Egyiptom Sínai-félszigetét, valamint Szaúd-Arábia, Izrael és Szíria egyes részeit. A nabateusok identitása lassan teljesen elveszett. Csak akkor kerültek ismét képbe, mikor 1812-ben Johann Ludwig Burckhardt svájci felfedező ismét felfedezte Petrát.